bezár
 

irodalom

2011. 02. 16.
Kemény István verseit díjazták Franciaországban
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Kemény István verseiből Deux fois deux (Kétszer kettő) címen megjelent francia válogatás fordításáért Guillaume Métayer vehette át kedden este a Nicole Bagarry-Karátson-díjat Párizsban, az egyik legnagyobb presztízsű francia felsőoktatási intézmény, az École Normale Supérieure dísztermében.

prae.hu

A 2000 euró pénzjutalommal járó díjat a Párizsban élő Karátson Endre író 11 évvel ezelőtt elhunyt feleségének emlékére alapította azzal a céllal, hogy magyar irodalmi művek franciára való átültetését támogassa. A díjra kizárólag francia anyanyelvű fordítók pályázhatnak még nem publikált vagy a közelmúltban megjelent magyar irodalmi mű fordításával.

A nyolcadik alkalommal átadott díjat idén Guillaume Métayer érdemelte ki Kemény István verseinek franciára való átültetéséért. A válogatás a párizsi Caracteres kiadó gondozásában 2008-ban jelent meg. A József Attila-díjas költőnek ez az első francia kötete.

Az ünnepélyes díjátadáson az irodalomkutató-fordító munkáját Jeannette Bougrab ifjúsági ügyekkel foglalkozó államtitkár méltatta. A díjnyertes kötetről Karátson Endre beszélgetett a fordítóval, majd részletek hangzottak el Kemény István verseiből franciául Cécile Falcon előadásában. A felolvasást Karol Beffta zongorán előadott improvizációkkal kísérte.

A 38 éves Guillaume Métayer az École Normale Supérieure ókori irodalom tanszékén diplomázott, majd a Sorbonne Egyetemen doktorált összehasonlító és francia irodalomtudományból.

A kilencvenes években Angliában tanított, ott kezdett magyarul tanulni, mert saját szavai szerint valami "új és rejtélyes dologba szeretett volna belefogni".

"Elbűvölt ez a nyelv, eleinte csak hallgatni szerettem, aztán jött a költészet, na meg Kemény, aki azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket ma nagyon sokan feltesznek maguknak Európában. Egyfajta költészeti várakozást elégít ki. Az a költő, aki olyan dolgokat ír meg, mint ma senki más Franciaországban" - hangsúlyozta a fordító az MTI-nek a díjátadást követően.

Elmondta, hogy nagyon közel áll hozzá Kemény István visszafogott, félénk személyisége, a műveiben megjelenő irónia és az, ahogy újragondolja költészetében az európai történelmet.

Véleménye szerint Kemény István úgy nyúl vissza a nagy elbeszélések hagyományához, hogy nem eltünteti a posztmodern kétkedő zárójeleit, hanem ironizál velük.

Lépésről lépésre, de befejezetlen módon építi fel egy új nagy elbeszélés lehetőségét. Folyamatosan jelen van művészetében a nagy elbeszélés iránti nosztalgia, az ahhoz való tartozás kísértése, de egyben annak veszélye is, amit a huszadik századik történelemből megtanultunk. Nem felejti el a történelmet, nem hiszi azt, hogy nincsenek többé történetek, de inkább játszik velük - tette hozzá a fordító.

Métayer elárulta, hogy Kemény előtt Platónt és Homéroszt fordított franciára és szívesen olvassa Weöres Sándor, Tóth Krisztina vagy Peer Krisztián verseit is. A közelmúltban jelent meg kötete József Attila verseinek fordításaival és Petőfi Sándor műveit is szeretné átültetni franciára.

A Nicole Bagarry-Karátson-díj korábbi díjazottjai: 2010-ben Füst Milán műveinek fordításáért Sophie Aude, 2009-ben Ady Endre verseinek átültetéséért Georges Kornheiser, 2008-ban Pap Károly Irgalom című művének fordításáért Clara Royer, 2007-ben Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének fordításáért Joelle Dufeuilly, 2006-ban Tasnádi István Közellenség című színművének átültetésért Francoise Bougeard, 2005-ben Szabó Magda Az ajtó című regényének francia változatáért Chantal Philippe, 2003-ban pedig Nádas Péter Saját halál című művének fordításáért Marc Martin.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
Kilenc szabad növény és Boszorkányok nyara – Recenzió Sánta Miriám és Sárkány Tímea 2023-as köteteiről
Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetének bemutatója
Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regényéről

Más művészeti ágakról

színház

A MáSzínház KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” előadásáról
színház

Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
art&design

Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés