Az utóbbi idők egyre hangosabb vészharangkongatása nyomán az állami rádió, film és televízió főhivatal (SARFT) úgy döntött, arra utasítja a filmek, tévéjátékok rendezőit, hogy a lehető legkevesebbre korlátozza azokat a jelenteket, amelyekben cigaretta vagy dohányzó ember látható. A füstölés, rágyújtás, csikk elnyomása és a többi aktus esetenként legfeljebb egy-egy karakter ábrázolásához vagy más művészi megoldáshoz megengedett.

Tizennyolc év alattiak nem jelenhetnek meg a színen mint cigarettavásárlók, és a hatóság arra is felhívja a figyelmet, hogy a színészek sem gyújthatnak rá olyan helyszíneken, mint például a közintézmények, ahol amúgy is tilos a dohányzás. Összefoglalóan: a színészeket és a rendezőket arra ösztönzik, hogy amennyire csak lehet, mellőzzék a dohányzás közvetett népszerűsítését.

A főhivatali körlevélről szóló tudósításokból nem derül ki, hogy a Kínában bemutatott külföldi filmeket mennyiben érinti az új szabályozás, és az sem egyértelmű, hogy a régebben készült filmek esetében kivágják-e, s ha igen, milyen mértékben a dohányzós jeleneteket.

Egy 2010 nyarán végzett felmérésből kiderült: 40 kínai filmből 31-ben és 30 televíziós sorozatból 28-ban voltak dohányzós jelentek. A fővárosi egészségmegelőző központ közvélemény-kutatása pedig megállapította, hogy a TV-ben és a filmekben látottak határozottan segítik a divatjelenségek, így a dohányzás népszerűsítését. A szakemberek ezért is helyeslik a SARFT mostani döntését.

Kína az elmúlt évtizedben kezdett komolyabb intézkedéseket bevezetni a dohányzás korlátozása terén, de hiába a szabályok, a legtöbb helyen nem tudnak érvényt szerezni a tiltásnak. Ugyanakkor például az éttermek nagy részében ma már vannak elkülönített dohányzó és nemdohányzó részek, a szállodákban is több helyütt kínálnak választási lehetőséget az emeletek és szobák között.

Az átlag kínai férfit alig több mint tíz éve még úgy írták le, mint aki evés közben is szívja a cigarettáját; a tömegközlekedési eszközökön, vonatokon nem lehetett megakadályozni, hogy valaki rá ne gyújtson.

Ma már az is előfordul, hogy ilyen esetekben a környezetéből rászólnak az illetőre, aki többnyire "szót is fogad".

Szakértői becslések szerint 2030-ig éven 3,5 millió kínai halhat meg dohányzással összefüggő betegségekben. A világ legnagyobb cigarettagyártó országában mintegy 300 millió dohányos él és több mint 540 millió a passzív dohányosok száma. A felnőtt lakosságnak tehát közel 30 százaléka cigarettázik, s amit a szakemberek ennél is aggasztóbbnak tartanak: a fiatalkorúknak 11,5 százaléka érintett, és a tendencia körükben erősödik.

"A dohányzás elleni harc és Kína jövője" című, nemrégiben közzétett tanulmány szerzői kimutatták, hogy 2009-ben a dohányipar összesen 510 milliárd jüan (75 milliárd dollár) adót fizetett be, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) tíz százalékát adta, míg a dohányzás okozta betegségek költségei ennél magasabbak voltak. A jelentést írók azt szeretnék elérni, hogy egy dohányzásellenes cselekvési program is bekerüljön a kínai kormány következő ötéves tervébe, és hogy a törvényhozók vegyék a kérdést mielőbb napirendre.