Kiderült, hogy napfény hatására egy összetett kémiai reakció indult el az általa használt sárga festékben, ami a holland mester leghíresebb festményeinek folyamatos barnulásához vezet. Az eredményt az Analytical Chemistry című szakfolyóirat hétfőn megjelent számában tették közzé.

A kémiai folyamatok feltárását egyebek közt a franciaországi Grenoble-ban található Európai Szinkrotron Sugárzási Létesítményben (ESFR) végezték, ahol intenzív röntgensugárzással vizsgálták a festék anyagszerkezetét.

Mint Marine Cotte, az intézet kutatója elmondta, az alkalmazott röntgensugárnyaláb százszor vékonyabb, mint egy hajszál, és ugyanilyen apró területen zajló, nehezen megfogható kémiai folyamatokat fed fel. "Ennek lehetővé tétele a felfedezések teljesen új világa felé nyitott ajtót a művészettörténészek és konzervátorok számára" - tette hozzá.

A napfény csak néhány mikrométer mélységig képes behatolni a festékbe, ám ez elég arra, hogy elindítson egy reakciót, amelyben az anyagszerkezet megváltozása nyomán a krómsárgából barna pigment képződik - így barnulhatnak a művész híres élénksárga napraforgói.
A reakcióban a króm oxidációs állapota változik meg az ibolyántúli sugárzás hatására, a hat vegyértékű krómból három vegyértékű lesz.

A röntgensugárnyalábbal végzett elemzés azt mutatta, hogy a három vegyértékű króm mellett a bárium és a kén volt jelen kiemelkedő mennyiségben a festéket alkotó vegyületekben. E megfigyelés alapján a kutatók feltételezik, hogy a barnulás kiváltója van Gogh festékkeverési technikája, amelynek során a fehéret és a sárgát elegyítette.

A kutatási eredmények alapján a festmények színének legalább mostani állapotában való megőrzése letakarásukkal, illetve napfénytől és ibolyántúli sugárzástól való elzárásukkal lehetséges.

A vizsgálatokat végző nemzetközi kutatócsoportban belga, olasz, francia és holland szakemberek vettek részt.