A Collegium Hungaricum Berlin (CHB) negyedik alkalommal szervezte meg a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválhoz kapcsolódó, idén a Calling Neighbours mottóval fémjelzet filmes fórumot, amelynek a vasárnap délutáni politikai kerekasztal beszélgetés volt az egyik legnagyobb várakozással övezett programja. A szervezők magyar részről Andrew Vajna mellett Bokor Attilát, a Humán Erőforrás Minisztérium filmekkel foglalkozó főosztályvezetőjét, valamint Bereczki Csabát, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) nemzetközi igazgatóját hívták Berlinbe, a fórumon külföldi - horvát, osztrák, dán és brit - szakemberek is részt vettek.

Can Togay János, a CHB vezetője felvezetőjében elmondta, nagyon sok minden történt a régió filmvilágában és a magyar filmvilágban, így magától értetődőnek tűnt, hogy eszmecserét rendeznek e témában. A kerekasztal beszélgetés első részében a külföldi szakemberek ismertették hazájuk filmfinanszírozási rendszerét.

Andrew Vajna a nemzetközi beszámolók után úgy fogalmazott, az a feladata, hogy a rendelkezésre álló pénzből ésszerű támogatási rendszert, valamint a törvényi követelményeknek megfelelő kereteket alakítson ki. Majd emlékeztette a hallgatóságot: alig pár hete nevezték ki kormánybiztosnak, így még nem tudja, milyen mechanizmus megteremtésére tesz javaslatot. Az elképzelése az, hogy 60, de legkésőbb 90 napon belül kész tervekkel szolgáljon. Tudatában van annak - mondta -, hogy a magyar filmesek vissza akarnak térni a munkához, de egyelőre nem tudják, hogyan tegyék.

A kormánybiztos egyelőre a kiadásokat nézi át csapatával. Az ő feladata - emelte ki Vajna - most a lehető leggyorsabban elemezni és javasolni. Bízik abban, hogy elfogadják majd terveit. Magyarország kis ország, "kis nyelv", a lehetőségek korlátozottak, mégis az a legfontosabb, hogy a filmes szakma népszerűsítse a magyar kultúrát mind belföldön, mind pedig külföldön - vélekedett.

A filmek elvihetik hírünket a világban, segítségükkel felismerhetik és elismerhetik a magyar kultúrát. Ha megvan az elismerés, az nemcsak forintban mérhető megtérülést jelent - mondta. Hozzáfűzte: tudja milyen nehéz helyzetbe kerültek magyar filmesek, de türelmet és időt kér. Két minisztérium is dolgozik azon, hogy rendeződjenek a magyar filmgyártás anyagi gondjai. Ő még több pénzt akar előteremteni a filmgyártás számára, de a mostani rendszer csődbe jutott - jelentette ki a producer, aki szerint a filmes szakma az utóbbi években nem vett tudomást a gazdasági nehézségekről, és lefaragások helyett még többet költött.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Bokor Attila is. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium munkatársa reményének adott hangot, hogy minél előbb válaszok születnek a filmszakma gondjaira. "Az utóbbi 7-8 év problémáit kell megoldani" - mondta.

A CHB szerette volna, ha a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot is képviseli valaki a berlini fórumon, a tárca azonban ennek nem tudott eleget tenni, és közleményben reagált a kerekasztal beszélgetés témájára. A Berlinben vasárnap ismertetett álláspont szerint az MMKA 7,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel, a szervezet hitelállománya 2010 év végén elérte az 5,1 milliárd forintot. A minisztérium emlékeztetett arra, hogy a felülvizsgálattal párhuzamosan olyan hosszú távú stratégia kialakítása kezdődött meg, amely mind gazdasági, mind pedig jogi szempontból hatékonyabban szolgálja a filmszakma egészének felvirágoztatását.

A blokkolt filmekkel kapcsolatban Andrew Vajna és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is hangsúlyozta, hogy kiemelt jelentősége van a nemzetközi koprodukcióknak. Vajna az MTI kérdésére válaszolva elmondta, azért is jött Berlinbe, hogy megnyugtassa a partnereket. A koprodukció a legjobb módja a filmgyártásnak - jelentette ki Vajna, hozzátéve, hogy tárgyalásokat folytatott partnerekkel. "Már otthonról megkezdtem ezeket a tárgyalásokat" - mondta az MTI-nek.

"Magyarország nagyon fontos filmes kultúra Európában" - erősítette meg Bereczki Csaba, aki megjegyezte, hogy a koprodukciós partnereket aggasztja a magyar filmszakma "lebénulása".

A vasárnapi fórumon magyar filmes szakemberek is jelen voltak. Mundruczó Kornél filmrendező arról beszélt: mivel a kormánybiztosnak még nincs programja, így egyelőre nincsenek kérdések sem, amelyeket feltehetnének. "Majd, ha lesz program, akkor tudunk kérdezni" - fogalmazott. Hozzátette, a magyar filmgyártás utóbbi húsz éve nem volt rossz, jelen voltak a magyar hagyományok, az utóbbi tíz év sikereket is hozott. A probléma a finanszírozás, nem a film - fejtegette.

Andrew Vajna saját tapasztalatairól beszélve utalt arra az európai gyakorlatra, hogy az állam, a kormányok támogatják a filmgyártást. Ez viszont Magyarországon olyan mentalitás kialakulásához vezetett, amely úgy tartja: "a kormány tartozik nekünk". Ezt át kell értékelni - vélekedett. Arra a kérdésre, nem érzi-e úgy, hogy a kinevezés elfogadásával átkerült "a másik oldalra", nemmel felelt. Az ő prioritása az, hogy az európai uniós és a magyar jognak megfelelő keretet, működő támogatási rendszert és gyártást alakítson ki - ismételte meg.