Mint Gulyás Gábor elmondta, a jövőben rendszerezettebb kiállítási programot tervez. Elképzeléseiben magyar és nemzetközi tematikus tárlatok, nagy magyar (többek között Hantai Simon, Tolvaly Ernő, El Kazovszkij) és külföldi művészek (például Francis Bacon, Joseph Beuys vagy Arman) lezárult életműveit feldolgozó kiállítások, valamint a kortárs magyar képzőművészet irányzatait bemutató tárlatok szerepelnek.

A további kiállítástípusok között lesznek nemzetközi retrospektív tárlatok olyan nagy hatású művészekkel, mint Bill Viola, Gerhard Richter vagy Christian Boltanski, valamint a határon túli alkotókat is magában foglaló magyar kortárs szcéna olyan alkotóival, mint Bartusz György, Deim Pál vagy Megyik János, továbbá a nemzetközi és hazai kortárs művészet új törekvéseit, fiatal képviselőit bemutató kiállítások.

A sajtótájékoztató előtt az MTI-nek adott interjújában Gulyás Gábor felidézte: a Műcsarnok vezetésére novemberben meghirdetett pályázaton eredetileg nem indult, a tender eredménytelensége után azonban nem volt idő új forduló kiírására, ezért Szőcs Géza államtitkár közvetlenül kérte fel.

"Rövid gondolkodás és konzultáció után, amelyből kiderült, hogy lesz lehetőség a következő öt évben szisztematikusan újragondolni a kortárs magyar képzőművészet helyzetét, azt gondoltam, érdemes belevágni. Úgy látom ugyanis, hogy a jelenlegi kulturális kormányzat jelentős lépéseket szándékozik tenni a kortárs magyar képzőművészetet leginkább sújtó két probléma megoldására" - idézte fel döntésének okait.

A problémákat részletezve az új ügyvezető kiemelte: a Műcsarnokra mint a magyar képzőművészet egyik legfontosabb nemzeti intézményére tekint, amely azonban az elmúlt időszakban nem rendezett hazai művészeknek retrospektív kiállításokat, másrészt nem sikerült bekapcsolnia a magyar képzőművészetet a nemzetközi vérkeringésbe.

Gulyás Gábor ezért az önkormányzat által visszavett Dorottya Galéria helyett egy új belvárosi ingatlant szeretne és arra alapozva egy nemzetközi galériahálózatot akar beindítani.

"Egy művész kanonizálásában a fullprofit szcéna nagyon komoly szerepet visz: ha valakinek a műveit több millió euróért adják el, ott a kifizetett ár igenis kanonizációs eszköz" - érvelt a kezdeményezés mellett. Mint hozzátette: a cél az, hogy a hazai szakma által kiemelkedőnek tartott magyar művészek "helyzetbe hozásával" a kortárs magyar szcénát bevezessék a nyugat-európai és tengeren túli közegbe.

Az ügyvezető számításai szerint a bérelt helyiségekben működő galériahálózat 3-5 éven belül önfenntartóvá tudna válni.

Gulyás Gábor programjában szerepel a 87 országban terjesztett nemzetközi folyóirat, a Flash Art hazai kiadása is 35 százaléknyi magyar anyaggal. Az ősszel induló, hiánypótló magazin célja az lesz, hogy vonzó formában, információs jelleggel mutassa be a magyar kortárs szcénát és ezzel párhuzamosan a legfontosabb nemzetközi törekvésekről is tájékoztasson.

A nemzetközi Flash Arttal való együttműködés kiváló lehetőséget nyújt az igazgatói program legfontosabb eleme, egy budapesti képzőművészeti biennále külföldi promotálására is - hívta fel a figyelmet Gulyás Gábor. Mint hozzáfűzte, az első biennálét 3-4 év múlva rendezhetik meg, többek között azért is, mert egy mértékadó külföldi főkurátor szerződtetéséhez ennyi idő kell.

Az ügyvezető hangsúlyozta: a kortárs magyar képzőművészet ismertsége hazánkban is alacsony, ezen részben a Műcsarnok programjainak jobb kommunikációjával, a Szépművészeti Múzeummal közös jegyek bevezetésével is lehetne javítani. "Persze elsősorban jó kiállítások kellenek, amiket lehet kommunikálni, különben becsapjuk az embereket" - fűzte hozzá.

Gulyás Gábor programjában vállalta, hogy három év alatt a háromszorosára növeli a Műcsarnok látogatottságát. Az igazgató azonban emlékeztetett arra, hogy ez a szám még mindig elmarad számos hasonló intézmény közönségének nagyságától.

Kiállítási terveiről szólva az ügyvezető elmondta, évente egy-egy nagy magyar művész életművéből monografikus tárlatot szeretne rendezni; az első ilyen kiállítás az év végén nyílik Hantai Simon életművéből. Az élete nagy részét Párizsban leélő, és ott világhírűvé lett művész "számottevő ismertségnek örvend egész Európában, például Bécsben is, ahonnan remélhetőleg sokan elutaznak majd Budapestre miatta" - vázolta terveit.

Mint hozzátette, a Műcsarnok továbbra is otthont ad csoportos kiállításoknak, egyfelől a kortárs magyar képzőművészet irányzatait, másrészt aktuális társadalmi témákat, például a fogyasztási kényszer kultúráját vagy a trianoni döntés traumáját feldolgozva. Elmondása szerint fontos cél, hogy a Műcsarnok kiállításai kérdésfeltevésre ösztönözzék a látogatókat, a didaktikus, "oktató-nevelő" művészet nem kap helyet az intézmény falai között.

Gulyás Gábor terveit a növekvő jegybevételekből, aktívabb hazai és nemzetközi pályázati tevékenységből, valamint az eddiginél jelentősebb szponzori támogatásokból szeretné megvalósítani, az épület kereskedelmi célú bérbeadásának azonban a jövőben véget vetne.

A Műcsarnokra emellett a tulajdonos magyar államnak is érdemes lenne többet szánnia - tette hozzá.