A Berlinalén négy új iráni film is szerepel, a mustra második napjára, péntek estére pedig nagyszabású tiltakozást terveznek a vörös szőnyegen az iráni szólásszabadság előmozdítására - közölte Dieter Kosslick fesztiváligazgató.

A művész központi figurája volt a Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök vitatott újraválasztása utáni heves ellenzéki tüntetéseknek 2009-ben. Az iráni igazságszolgáltatás "rendszerellenes propagandatevékenység" miatt hatévi börtönbüntetéssel sújtotta a jelenleg óvadék ellenében szabadlábon lévő Panahit, emellett 20 évre eltiltották szakmájának gyakorlásától, az ítélet szerint hazáját sem hagyhatja el.

A nemzetközi zsűribe meghívott rendező közkedvelt alakja a rangos berlini filmfesztiválnak, 2006-ban Ezüst Medve díjat nyert Pályán kívül című filmjével, amely férfiruhát öltő iráni focirajongó lányokról szól. A február 11-re tervezett tiltakozás nemcsak Panahiért, hanem hasonló sorsú kollegáiért is szól - fejtette ki Kosslick.

"Összes filmjét újravetítjük, nagy vitát kavarunk. És van négy új iráni filmünk is a programban. Szóval Irán központi téma lesz a Berlinalén, a legkülönbözőbb szekciókban" - tette hozzá a fesztiváligazgató. Dieter Kosslick elmondta, levélben fordult az iszlám köztársaság illetékes miniszteréhez, valamint az ország nagykövetéhez, és választ is kapott.

Ennek ellenére valószínűtlen, hogy Dzsafár Panahi elfoglalhatja helyét a játékfilmek Isabella Rossellini vezette nemzetközi zsűrijében, bár - mint Kosslik fogalmazott - halvány remény mindig van. "Nem lehet tudni, mi történik. Egy éjszaka alatt változhat a helyzet, és még mindig övé lehet a szék. Ha nem, üresen hagyjuk. Mindenki látni fogja, hogy nincs jelen" - fejtette ki.

A rendezőért Párizsban is kiálltak, Dzsafár Panahit Párizs díszpolgárává avatták. Megmozdulást terveznek az elítélt rendező védelmében Magyarországon is, a szervezők a berlini "szolidaritási akcióhoz" kapcsolódva február 11-én este a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházba várnak mindenkit, aki együttérzését szeretné kifejezni.

A program részeként A kör című filmet vetítik a rendező munkásságából, a csatlakozók rövid előadást is meghallgathatnak az iráni társadalomról és kulturális életről.

A Berlinale történetében nem ez az első alkalom, hogy a fesztivál politikai vonatkozása is jelentős. Az első filmfesztivált 1951-ben, a hidegháború idején rendezték, akkor még Nyugat-Berlinben.

A fesztiválon a politikai enyhüléssel párhuzamosan 1974-ben mutattak be először szovjet filmet, egy évvel később debütált az első keletnémet alkotás. 1979-ben a versenyen kívül bemutatott amerikai háborús filmdráma, a Szarvasvadász elleni tiltakozásul a Szovjetunió visszavonta benevezett filmjeit és Románia kivételével ugyanezt tette a többi akkori kommunista ország is. 1991-ben - a német újraegyesülés után - rendezték az első, immár "összberlini" fesztivált.