A szentélyről kilenc évi munka után ősszel már lebontották az épületet takaró állványzatot, de annak ideiglenes alapzatát csak most, január-februárban távolítják el, mivel ebben az időszakban kevesebb a látogató. Valahányszor turista-csoport érkezik, az idegenvezetők megkérik a betontömböket légkalapáccsal szétverő munkásokat, tartsanak szünetet, hogy a vendégek hallhassák a magyarázatot.

Maria Joannidu, az akropoliszi restaurálás vezetője január óta egy új szakasz munkálatait irányítja, a 12 millió eurós (több mint 3 milliárd forint) felújítás bő három évig tart, a költségek 80 százalékát az EU biztosítja. Sem Európa, sem a görög állam nem csökkenti az erre a célra fordítandó összeget, mivel, hangsúlyozza Joannidu asszony, a nyugati civilizáció egyik meghatározó emlékének megőrzéséről van szó.

Az elkövetkező hetekben a görög kulturális minisztérium mintegy félszáz régészt, építészt. kőfaragót és más szakembert vesz fel, és ezzel a munkálatok résztvevőinek száma eléri a kétszázat. Valamennyiüket inspirálja a nagy feladat.

Constantin Karanassos olasz építész, aki görögös neve ellenére olasz állampolgár, maga is csodálattal méltatja ókori elődeit, akik leleményes módon érték el, hogy az oszlopok tökéletesen egyenes vonalú optikai hatást érjenek el. "A régi görögöknek a fejében vagy a kezében volt az, amit mi ma számítógéppel kalkulálunk ki: még sok tanulnivalónk van tőlük" - mondta az AFP-nek.

A jelenlegi restaurálások során igyekeznek helyrehozni az ember által az elmúlt évszázadokban okozott károkat: a "szent sziklán" és körülötte álló épületek némelyikét szerencsétlen módon templommá vagy mecsetté alakították át az elődök, a velenceiek ágyúval lőtték, a törökök lerombolták egyes részeit. Ennél jobban csak 20. század elején elvégzett rossz restaurálások viselték meg a legendás épületegyüttest.

A régi görögök ügyeltek arra, hogy a márványtömböket összekapcsoló vasrudakat ólommal borítsák, míg a múlt században sima vasat használtak, így a rozsdásodás a követ is tönkretette - magyarázta Anthi Kszatszipapa restaurátornő.

A munkálatokban nagy szerep jut az új technológiának. Az Akropolisz monumentális kapuépülete, a Propülaia tetején a vaseresztékeket például titánelemekkel pótolják.

A környezetszennyezés okozta károk miatt az eredeti szobrokat sok helyen másolatokkal váltották fel. A kariatidák híres nőalakjai kerültek először zárt kiállítási térbe, és a híres frízek is az új Akropolisz-múzeumban láthatók, ahol nem rongálhatja anyagukat a savas eső. A Parthenon hat metopáját, nagy faragott kőlapját ugyancsak másolatokkal váltják fel.

"Nem akarunk csalni, jól látható lesz, mi az eredeti és mi az új, fehér márvány. Ezt a módszerünket ma világszerte követik, Olaszországtól Nagy-Britanniáig. Még Koreában is így járnak el a régi kőpagodák restaurálásakor" - jegyezte meg Joannidu asszony.