art&design
2011. 02. 01.
Észt művész tárlata Budapesten
Először nyílik önálló tárlat észt képző- és fotóművész képeiből Budapesten: Marge Monko csütörtöktől a Platán Galériában mutatja be munkáit Mondd meg/Tell me címmel a Lengyel és az Észt Intézet közös szervezésében.
Marge Monko fiatal észt képzőművészt főleg hazája nőtársadalmának helyzete izgatja. Fotósorozata témáját egyrészt az "észt nők gyönyörűek" sztereotip megállapítás adja, másrészt arra a kérdésre keresi a választ, hogy a XIX. században "divatossá" váló, és egészen a XX. század elejéig tipikusan női betegségnek tartott hisztéria hogyan befolyásolhatta napjaink nőképét - mondta a tárlatról Felvidéki Eszter, a Lengyel Intézet sajtótitkára az MTI-nek.
A Studies of Bourgeoisie (Tanulmányok a burzsoáziáról) címet viselő sorozat a hisztérikus nő fogalmának hatását vizsgálja a nőkről alkotott vélemény alakulására napjainkban. A kiállításon a burzsoázia és a Mondd meg sorozatból látható válogatás, mintegy tíz kép, és ezt egészíti ki Marge Monko legújabb videómunkájával.
A művész egyfajta pszichológiai tanulmányként gyermekkori kapcsolatait, a számára legfontosabb női családtagokat, édesanyját és két nagyanyját ábrázolja otthoni környezetben. A gyermek-szülő-nagyszülő viszony Jacques Lacan francia pszichoanalitikus szerint hasonlít a Hisztérikus és a Mester kapcsolatához.
A Mester képviseli azt a tudást, amire a Hisztérikus vágyik és viselkedésével ezt ki is mutatja.
A hagyományos polgári családmodellnek megfelelően a férfi és női szerepek erősen eltértek egymástól.
A hisztériát elsősorban nők esetében diagnosztizálták a családban betöltött szerepük és valós igényeik, vágyaik között feszülő konfliktus eredményeként. Európában a híres francia neurológus, Jean Martin Charcot és tanítványa, az osztrák Sigmund Freud foglalkozott a legtöbbet a hisztéria témájával. Charcot nőbetegeiről számos fotót készített, a vonagló és misztikus nő képét később a szürrealista festők emelték be műveikbe - fejtette ki Felvidéki Eszter.
Marge Monko az Észt Képzőművészeti Akadémia fotográfia szakán végzett, jelenleg ott tanít, Tallinnban él. A magyar közönség a pécsi Modern Magyar Képtárban nemrég megrendezett Kunst macht frei című kortárs észt kiállítás keretében már találkozhatott munkáival.
A Platán Galéria tárlata március 25-ig tart nyitva.
A Studies of Bourgeoisie (Tanulmányok a burzsoáziáról) címet viselő sorozat a hisztérikus nő fogalmának hatását vizsgálja a nőkről alkotott vélemény alakulására napjainkban. A kiállításon a burzsoázia és a Mondd meg sorozatból látható válogatás, mintegy tíz kép, és ezt egészíti ki Marge Monko legújabb videómunkájával.
A művész egyfajta pszichológiai tanulmányként gyermekkori kapcsolatait, a számára legfontosabb női családtagokat, édesanyját és két nagyanyját ábrázolja otthoni környezetben. A gyermek-szülő-nagyszülő viszony Jacques Lacan francia pszichoanalitikus szerint hasonlít a Hisztérikus és a Mester kapcsolatához.
A Mester képviseli azt a tudást, amire a Hisztérikus vágyik és viselkedésével ezt ki is mutatja.
A hagyományos polgári családmodellnek megfelelően a férfi és női szerepek erősen eltértek egymástól.
A hisztériát elsősorban nők esetében diagnosztizálták a családban betöltött szerepük és valós igényeik, vágyaik között feszülő konfliktus eredményeként. Európában a híres francia neurológus, Jean Martin Charcot és tanítványa, az osztrák Sigmund Freud foglalkozott a legtöbbet a hisztéria témájával. Charcot nőbetegeiről számos fotót készített, a vonagló és misztikus nő képét később a szürrealista festők emelték be műveikbe - fejtette ki Felvidéki Eszter.
Marge Monko az Észt Képzőművészeti Akadémia fotográfia szakán végzett, jelenleg ott tanít, Tallinnban él. A magyar közönség a pécsi Modern Magyar Képtárban nemrég megrendezett Kunst macht frei című kortárs észt kiállítás keretében már találkozhatott munkáival.
A Platán Galéria tárlata március 25-ig tart nyitva.
További írások a rovatból
Kritika a roveretói Művészet és fasizmus című kiállításról