Bihari Sándor 1932. augusztus 17-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kisgyőrben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem elvégzése, 1955 után a TIT-nél illetve a miskolci Városi Könyvtárban dolgozott. Az 1956-os forradalom után elítélték, internálták. 1965-74 között a Magyar Televízió szerkesztője volt, portréfilmeket készített Nagy Lászlóról, Juhász Ferencről, Déry Tiborról. 1976-91 között az Új Írás irodalmi folyóirat versrovatának vezetője volt.

1966-ban József Attila-díjat, 1994-ben Salvatore Quissimodo-díjat, 1995-ben Szabó Lőrinc-díjat kapott. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.

Főbb művei: a Vándor neonfényben (1963), Utóhang a megpróbáltatáshoz (1965), Kaptárkövek (1967), Lélegzet (1977), Summa (1988), Minden dolgok közt (1992), Kettesben az idővel (2001).

Bihari Sándor temetése szűk családi körben történik.