art&design
2011. 01. 28.
Műkritikusok szerint aggályos Gulyás kinevezése
A Műcsarnok új vezetőjének kinevezésekor alkalmazott eljárás felülvizsgálatát és a döntés indoklását kérte a kulturális államtitkárnak írt levélben a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) magyar tagozatának elnöksége; a szervezet erről pénteken tájékoztatta az MTI-t.
"A posztra a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az eredménytelennek nyilvánított pályázat után az Ön kezdeményezésére nevezte ki Gulyás Gábort, a debreceni Modem igazgatóját. Az AICA magyar tagozatának elnöksége az eljárásmódot a kortárs képzőművészeti intézményrendszer jövője szempontjából aggályosnak tartja" - szerepel a Szőcs Gézának szóló levélben.
Mint írták, a kulturális intézményrendszer más területeihez hasonlóan a nyilvános pályáztatás a benyújtott és szakmai szempontok szerint értékelt koncepciók összevetése nyomán átláthatóbb, az előre kialakított kritériumok alapján pedig ellenőrizhetőbb, mint az indoklás nélküli kinevezés.
"A Műcsarnok ügyvezető igazgatói állására kiírt pályázatot a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (amely abszurd módon egy művészeti intézmény igazgatójának kinevezéséről dönthet) a kulturális szaktárcára hivatkozva többek között - de részletesebb indoklás nélkül - azért nyilvánította eredménytelennek, mert a pályázók jövőre vonatkozó elképzelései nem álltak szerves összhangban a kormányzati kultúrpolitikával" - fogalmazott a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége magyar tagozatának elnöksége.
A műkritikusok szerint azzal, hogy "a kormányzati kultúrpolitika követése kritériumként" bekerül egy pályázat menetébe, maga a vezetői megbízás is politikai színezetet kap, az igazgatói poszt pedig politikai státusszá válik.
A szervezet a Szőcs Gézának írt levélben hangsúlyozta: az elmúlt két évtized azt mutatja, hogy a magyarországi kortárs képzőművészet intézményrendszere akkor működik jól, ha nem az egyoldalú politikai döntésekre, hanem a többirányú párbeszédre épül. Hozzáfűzték: ezt igazolja az utóbbi néhány évben a magyar képzőművészet nemzetközi viszonyrendszerének átalakulása.
"Nem tekinthető azonban párbeszédnek, ha a pályázatból indoklás nélkül lesz kinevezés, ha a kinevezett programja és koncepciója nem ismerhető meg előre, valamint az sem, ha a szaktárca nem közli, miért éppen Gulyás Gáborra esett a választás. Ezért államtitkár úrtól az eljárás felülvizsgálatát és a döntés indoklását kérjük" - áll végül a levélben.
Gulyás Gábort, a debreceni Modem eddigi igazgatóját a múlt héten nevezte ki február 1-jei hatállyal a Műcsarnok ügyvezető igazgatójává a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója. A kinevezés Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár szakmai javaslata alapján történt.
A Műcsarnok ügyvezető igazgatói posztjára a tulajdonos MNV Zrt. 2010. november 18-án írt ki pályázatot, amelyen korábbi sajtóhírek szerint négyen indultak. Az intézményt öt éve vezető Petrányi Zsolt mellett pályázott Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok vezetője, aki korábban már vezette a Műcsarnokot. Indult még a posztért Molnár Mária, aki az Ernst Múzeum főkurátora volt, egy pályázó kilétét pedig nem sikerült kideríteni. Az elbírálás második körébe csak Fabényi Júlia és Petrányi Zsolt pályázata jutott be, de a bírálókat végül nem győzték meg.
Mint írták, a kulturális intézményrendszer más területeihez hasonlóan a nyilvános pályáztatás a benyújtott és szakmai szempontok szerint értékelt koncepciók összevetése nyomán átláthatóbb, az előre kialakított kritériumok alapján pedig ellenőrizhetőbb, mint az indoklás nélküli kinevezés.
"A Műcsarnok ügyvezető igazgatói állására kiírt pályázatot a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (amely abszurd módon egy művészeti intézmény igazgatójának kinevezéséről dönthet) a kulturális szaktárcára hivatkozva többek között - de részletesebb indoklás nélkül - azért nyilvánította eredménytelennek, mert a pályázók jövőre vonatkozó elképzelései nem álltak szerves összhangban a kormányzati kultúrpolitikával" - fogalmazott a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége magyar tagozatának elnöksége.
A műkritikusok szerint azzal, hogy "a kormányzati kultúrpolitika követése kritériumként" bekerül egy pályázat menetébe, maga a vezetői megbízás is politikai színezetet kap, az igazgatói poszt pedig politikai státusszá válik.
A szervezet a Szőcs Gézának írt levélben hangsúlyozta: az elmúlt két évtized azt mutatja, hogy a magyarországi kortárs képzőművészet intézményrendszere akkor működik jól, ha nem az egyoldalú politikai döntésekre, hanem a többirányú párbeszédre épül. Hozzáfűzték: ezt igazolja az utóbbi néhány évben a magyar képzőművészet nemzetközi viszonyrendszerének átalakulása.
"Nem tekinthető azonban párbeszédnek, ha a pályázatból indoklás nélkül lesz kinevezés, ha a kinevezett programja és koncepciója nem ismerhető meg előre, valamint az sem, ha a szaktárca nem közli, miért éppen Gulyás Gáborra esett a választás. Ezért államtitkár úrtól az eljárás felülvizsgálatát és a döntés indoklását kérjük" - áll végül a levélben.
Gulyás Gábort, a debreceni Modem eddigi igazgatóját a múlt héten nevezte ki február 1-jei hatállyal a Műcsarnok ügyvezető igazgatójává a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója. A kinevezés Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár szakmai javaslata alapján történt.
A Műcsarnok ügyvezető igazgatói posztjára a tulajdonos MNV Zrt. 2010. november 18-án írt ki pályázatot, amelyen korábbi sajtóhírek szerint négyen indultak. Az intézményt öt éve vezető Petrányi Zsolt mellett pályázott Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok vezetője, aki korábban már vezette a Műcsarnokot. Indult még a posztért Molnár Mária, aki az Ernst Múzeum főkurátora volt, egy pályázó kilétét pedig nem sikerült kideríteni. Az elbírálás második körébe csak Fabényi Júlia és Petrányi Zsolt pályázata jutott be, de a bírálókat végül nem győzték meg.
További írások a rovatból
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Az acb Galéria Redők című tárlatáról
Más művészeti ágakról
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon