A mintegy százötven vendég jelenlétében kezdődött másfél órás rendezvény házigazdája, Klaus Staeck, az akadémia elnöke elöljáróban leszögezte: azért főleg a törvény bírálói közül hívott meg résztvevőket, mert "bár az akadémia híve a vitának, Magyarországon a véleménynyilvánítás szabadsága, ezáltal pedig az európai értékközösség forog veszélyben". "Ami Magyarországon történik, az a mi problémánk is" - hangoztatta Staeck.

Konrád György író, a berlini akadémia korábbi elnöke azt nevezte a fő problémának, hogy még nem létezik európai alaptörvény. Ezért minden állam önkényesen határozhatja meg, mit tekint alapvető értéknek, mivel nincs konszenzus ezekről az értékekről. "Ha valóban az európaiak uniója akarunk lenni, akkor minden egyes EU-tagnak felelősséget kell éreznie a többiek iránt, s megfordítva: az egész unió felelős az egyes tagállamokért" - hangoztatta Konrád.

Dalos György író kifogásolta a médiatörvényről zajló európai vitában, hogy az többnyire a jogszabály pontos ismeretének hiányában zajlik. Szerinte a törvény 95 százaléka "eurokonform", 5 százaléka viszont - időszerű hasonlattal élve - "dioxin, vagyis méreg." Problémának nevezte a médiahatóság hatáskörét. Mint rámutatott, a magyar médiában sajnos jelen van a pornográfia, a rasszizmus - ám az ország demokrácia, és mint ilyen, rendelkezik megfelelő törvényekkel, amelyek büntetni rendelik az efféle negatív jelenségeket.

A Fidesz kétharmados választási győzelmének egyik okát Dalos az előző kormány népszerűtlenségében jelölte meg. Csakhogy - tette hozzá - győzelmi mámorában a Fidesz elfeledkezett arról, hogy a demokrácia nem egyszerűen a többséget szerzett párt uralmát jelenti, hanem azt, hogy a többség a kisebbséggel egyetértésben gyakorolja a hatalmat. Az Orbán-kormány mindenesetre december 22. után tett egy első lépést a helyes irányba: nyilvánosan kijelentette, hogy kész megváltoztatni a médiatörvényt, amennyiben az sértené az uniós jogot.
Elmar Brok, az Európai Parlament néppárti frakciójának CDU-képviselője - egyúttal a Német-Magyar Fórum társelnöke - felidézte, hogy a tavalyi választások előtt szorított a Fidesz győzelméért, ám egyúttal azért imádkozott, hogy ne legyen meg a kétharmados többség. "A túl nagyarányú győzelem ugyanis méreg a demokráciának" - hangoztatta a konzervatív politikus.

A médiatörvény alapvető hibái közé sorolta, hogy az egy kalap alá veszi a közszolgálati és a kereskedelmi (magántulajdonban lévő) médiumokat. Aggályosnak nevezte a kiegyensúlyozott tudósításokra vonatkozó kitételt, különösen a kereskedelmi médiumok esetében. Itt szerinte egyértelműen határvonalat kellene húzni a közszolgálati és a kereskedelmi adók között. A médiatörvény legveszélyesebb cikkének tartja Brok a nemzetbiztonsági kérdések beillesztését a jogszabályba. Vajon ki határozza meg, hogy melyik tudósítás, cikk, riport érinti a nemzet biztonságát? - tette föl a kérdést. Ezeket a kérdéseket meg kell vizsgálni, a médiatörvény "túl sokat markolt". A törvény gyakorlati alkalmazását folyamatosan figyelni kell, az Európai Bizottság kapcsolatban fog állni a budapesti kormánnyal - vélekedett a CDU EP-képviselője.

Petra Kammerevert, az Európai Parlament szociáldemokrata (SPD) képviselője kifogásolta, hogy a médiatörvény 184 oldalon túl sok dolgot kombinál össze. Egyetértett azzal, hogy a média bizonyos mértékű szabályozására szükség van - ám szerinte mindennél fontosabb és értékesebb a véleménynyilvánítás szabadsága, a publicisztikai szabadság és a média sokszínűsége. Hiányolta, hogy a törvény széles körű társadalmi vita nélkül került a parlament elé, ott pedig meglehetősen elkapkodott eljárással fogadták el; a 220 módosító indítvány nagy részét meg sem vitatták a képviselők.

A szociáldemokrata politikus úgy vélte, hogy a törvény kidolgozói, megszövegezői tanulmányozhatták volna néhány más európai ország hasonló jogszabályait. A médiatanácsról szólva pedig kijelentette: a politikának természetesen helye van egy ilyen grémiumban, ám az arányokról nem szabad elfeledkezni.