Az államtitkár azért kért szót a meghívott szakmai előadók felszólalásai után, mert "az elmúlt két hétben olyan kritikaözönt zúdítottak Magyarországra, amellyel kapcsolatosan még védekezni sem volt lehetőségünk". Kovács jelezte, hogy a magyar kormány nyitott a párbeszédre és azt szeretné, ha álláspontját a szakma nemzetközi képviselői meghallgatnák.

"Azért tartjuk igazságtalannak azokat a támadásokat, amelyek Magyarországot érték, mert a felmerült kérdésekre megfelelő és precíz szakmai válaszaink vannak. Ha ezek nem kielégítők, és bebizonyosodik, hogy valamilyen szempontból ütköznek az európai uniós szabályokkal, akkor természetesen nyitottak vagyunk a törvény megváltoztatására" - mondta az MTI-nek az államtitkár.

A mintegy háromszáz részvevő előtt tartott hozzászólásában Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy az új magyar médiatörvény alapvetően egy olyan törvény módosítása, amelynek gyökerei 1986-ra, a kommunista időszakra nyúlnak vissza. Megemlítette, hogy 1996-ban történt egy módosítás, de akkor még nem létezett internet.

Azóta viszont a médiumok konvergenciája rendkívüli módon előrehaladt és az új törvény alapvetően már ezt az új szemléletmódot képviseli, amelynek egyik lényegi eleme az államtitkár szerint az, hogy az egyes médiafajták elválaszthatatlanok egymástól, hiszen a lapoknak is vannak videoblogjaik, a televízióknak pedig internetes oldalaik.

"Ez a törekvés a törvényben megjelenik, ugyanakkor a szabályozás figyelemmel van arra, hogy milyen hagyományai vannak az egyes szegmenseknek, ezért külön-külön kezeli a médiatípusokat" - tette hozzá.

A médiatörvény egyik legfőbb okaként az audiovizuális és médiaszolgáltatásokra vonatkozó 2007-es uniós irányelvnek a magyar jogba való átültetésének kötelezettségét jelölte meg Kovács Zoltán. "Ezt az európai direktívát Magyarországnak már 2009-re el kellett volna fogadnia, így tulajdonképpen kötelezettségszegésben voltunk" - mutatott rá.

Másik fő cél a közmédiumok megerősítése volt, miután "mind intézményi, mind pénzügyi értelemben egy korrupttá vált rendszert örököltünk, amit meg kellett változtatnunk" - fogalmazott az államtitkár. Álláspontja szerint az új törvény megteremti a kereteket és megadja azokat az anyagi forrásokat, amelyekkel "ez a közmédium-rendszer hatékonyan, a közpénzekkel nem pazarlóan bánva a modern kor elvárásainak megfelelően tud működni".

Harmadik célként az önszabályozás kérdéséről beszélt Kovács. Mint mondta, az új törvény partnernek tekinti az újságírókat és az újságíró-szervezeteket abban a folyamatban, amelyben a szabályozásnak a véglegesítése és pontos körülhatárolása megtörténik. "Erre maga a hatóság elkezdte már a párbeszédet, ez az ő dolga, ebben a kormánynak nincsen semmilyen szerepe" - hívta fel a figyelmet.

Kovács az MTI-nek elmondta: úgy érzékelte, hogy az önszabályozás meghatározására az újságírókban és az egyes médiumok részéről is van hajlandóság. Példaként említette az ATV azon közleményét, miszerint szükség van médiafelügyeletre és a közös munka elindítását megvitatandó kerekasztalra.

"A szabályozás nem jelenti azt, hogy korlátozni szeretnénk a médiát. Szeretnénk azokat a kereteket megerősíteni és naprakésszé tenni, amelyek a média szabályszerű és biztonságos működéséhez szükségesek" - mutatott rá az államtitkár. Véleménye szerint érdemtelenül kevés szó esik a médiatörvény olyan újdonságairól, mint például a kereskedelmi televíziók számára a reklámpiac feltételeinek szabályozása, valamint a közérdek, az emberi méltóság és a kiskorúak védelme.

Az UNESCO svéd delegációjának szervezésében megrendezett kétnapos konferencián a sajtójoggal és -szabadsággal foglalkozó legjelentősebb nemzetközi szerveztek, egyetemi oktatók és kormányképviselők tartanak előadást.

Jean-Francois Julliard, a Riporterek Határok Nélkül főtitkára egyebek mellett arról a korábban soha tapasztalt jelenségről beszélt, hogy újabban európai országokban is - név szerint említve Franciaországot, Olaszországot, Bulgáriát és Magyarországot - megsértik a sajtószabadság elvét, s emiatt a párizsi székhelyű szervezetnek egyre nehezebb a demokratikus értékekre hivatkozva fellépnie a világban.

"Gyakran kapjuk azt válaszul, hogy inkább söpörjünk a saját házunk táján" - mondta Julliard.