A levélben egy költemény, az On Seeing a Wounded Hare (Sebesült vadnyulat látva) című vers első vázlata is lapult. A 222 éves papírokat a skót határ mentén fekvő Floors Castle falai között találták, éppen Burns születésének keddi évfordulója előtt.

A költő levelén 1789. május 13-i dátumozás szerepel, a címzett James Gregory, az Edinburgh-i Egyetem orvosi iskolájának feje volt. Az orvos vélhetően továbbadta egy kedves ismerősének, a dokumentum egy albumba került, az album pedig valamikor Roxburghe hatodik hercegének birtokába jutott.

Az 1759 és 1796 között élt Robert Burns a Skócia délnyugati részén fekvő Dumfries közelében lévő farmjáról küldte a levelet, benne a vers korai változatával. Üzenetében a költő háláját fejezte ki Gregorynak támogatásáért, egyben arra kérte, fűzzön megjegyzéseket művéhez. "A rossz sorokat húzza alá ceruzával" - kérte. A vers végül 1793-ban jelent meg.

Roxburghe jelenlegi, tizedik hercege szakértők tanácsát kérte a levél eredetiségének megállapítására. Az iromány Gordon Brown, a skót nemzeti múzeum kéziratokkal foglalkozó vezető kurátora, David Purdie, a Burns Enciklopédia szerkesztője és Gerard Carruthers, a Glasgow-i Egyetem Robert Burns tanulmányok központjának igazgatója szerint valódi.

Mint arra az egyik szakértő rámutatott, Burns esetében rendkívüli ritkaságnak számítanak a kiadatlan levelek. Ráadásul ez a levél nemcsak egyik költeményének fejlődésébe ad bepillantást a nagyközönségnek, hanem összefűzi a felvilágosodás két jelentős, irodalmi és tudományos alakját.