bezár
 

irodalom

2011. 01. 23.
Kányádi Sándor kicsikhez és idősekhez egyaránt szólt Erdélyben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A „karon ülő" kicsikhez és a már „botra támaszkodó" idősekhez egyaránt szólt az elmúlt napokban Kányádi Sándor, aki Erdély több városában beszélgetett az érdeklődőkkel a Magyar Kultúra Napja alkalmából szervezett közönségtalálkozók keretében.

A Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja, a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös szervezésében az egyik legnagyobb magyar kortárs költő Székelyudvarhelyen, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Baróton és Sepsiszentgyörgyön találkozott a legifjabbakat és a legidősebbeket is képviselő közönségével.

Hadnagy Miklós, a Kulturális Koordinációs Központ igazgatója az MTI-nek vasárnap elmondta: a 82 esztendős "Sanyi bácsi" minden helyszínen 400-500 ember előtt beszélt, Sepsiszentgyörgyön két alkalommal is találkozhattak vele, így az iskolások a Székely Mikó Kollégiumban, a felnőtt lakosság pedig a belvárosi református templomban, ahol szombat este legalább ezren gyűltek össze.

Kányádi Sándor valójában  „interaktív" előadásokat tartott, amelyeknek maga a közönség is szereplője volt. Minden alkalommal megkérdezte: akar-e valaki verset mondani, és minden helyszínen akadt tucatnyi verselni akaró. Kányádi Sándor maga is szavalt költeményeket, és elmondta gondolatait az irodalomról, a magyar nemzet jövőjéről, és még sok mindenről, amit Erdélyben fontosnak, érdekesnek tartanak.

A vendég nem csupán az általános magyar kultúráról, hanem annak helyi mindennapjairól is szólni akart. Ezért olyan személyekről is beszélt, akik az adott városban, településen hozzájárultak a magyar kultúra ápolásához, és mind a mai napig tesznek érte. Így felidézte emlékeit, amelyek például Székelyudvarhelyen a 90 éves Finta Bélához fűzik, aki az ottani művelődési ház első igazgatójaként az ötvenes-hatvanas években jelentős szerepet játszott a város kulturális életének gazdagításában. Kovászna városban Gazda József személyét helyezte előadása középpontjába. Sepsiszentgyörgyön olyan kortársakról beszélt, mint Czegő Zoltán, Farkas Árpád, Magyari Lajos.

A körút során rendhagyó irodalomórát is tartott, mégpedig a ballada műfajáról. Hangsúlyozta: mind a karonülőhöz, mind a botra támaszkodóhoz beszélni akar, de úgy, hogy senkinek se beszéljen „a feje fölé és a lába alá". A Himnuszban elhangzó „Isten áldd meg a magyart! " fohászt kiegészítette saját gondolatával: áldja meg a magyart, bárhol is éljen a világon, felekezeti hovatartozás nélkül.

Hadnagy Miklós elmondta: a Magyar kultúra napjának és a Liszt-évfordulónak az ünnepléséhez tartozik, hogy vasárnap a sepsiszentgyörgyi evangélikus templomban elhangzik Liszt Ferenc Via Crucis (Keresztút) című műve.

prae.hu

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

(kult-genocídium)
irodalom

Kritika Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetéről
Antológiákról a Prostor folyóirattal

Más művészeti ágakról

Kurátori bevezető
A 2024-es Aranyvackor pályázat díjátadójáról
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
art&design

A besorolás deficitje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés