Az év védnöke, Schmitt Pál köztársasági elnök köszöntötte a koncert előtt a közönséget.

"A magyar kultúra, a Himnusz születése napján nincs annál méltóbb alkalom, mint Liszt Ferenc páratlan géniuszával ünnepelni" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

A zeneszerző születésének 200. évfordulója ugyanakkor arra is lehetőséget ad, hogy a nagyvilágban és itthon jobban megismerjék életművét - emelte ki. A koncerten elhangzó három mű Liszt sokoldalúságát, a virtuóz zongoraművészt, az újító alkotót, az iskolateremtő egyéniséget is bemutatja.

A köztársasági elnök felidézte egy hamburgi Liszt-hangverseny emlékét, amelyen ott ült a jeles dán író, Hans Christian Andersen, aki - Schmitt Pál szavai szerint - pontosan érzékelte azt az áramütésszerű hatást, amelyet Liszt Ferenc gyakorolt a közönségére.

Gróf Zichy Géza, aki Liszt Ferenc tanítványa, barátja volt, a következőképpen írt mesteréről - emlékeztetett rá Schmitt Pál: "Magyar volt szívében, a zene iránti szeretetében német, a maga külső mivoltában és irodalmi kultúrájában francia, arisztokratikus felfogásában angol, a képzőművészetek iránti rajongásában olasz. Minden volt, ami egy ember lehet: egy egész világ kicsiben."

"Liszt magyarnak született - hangsúlyozta a köztársasági elnök - a hazafiság érzése egész lényét áthatotta, de ez nem akadályozta meg abban, hogy európai legyen." Magyarország európai uniós soros elnöksége nagyszerű alkalom arra, hogy a Liszt életmű segítségével jobban megismertessék a művészek a magyar kultúrát szerte a kontinensen, Madridtól Bécsig és Brüsszeltől Rómáig.

"Tanúja voltám Madridban és Londonban parázsló hangulatú esteknek. Az UNESCO pedig a legnagyobb személyiségek előtt tisztelgő 2011-es programjába beemelte Liszt-évet. Nem ünnepelünk tehát egyedül, velünk van az emlékezésben az egész művelt világ" - fogalmazott a köztársasági elnök.

"Liszt nyelvén, a zene különleges nyelvén könnyen, érthetően és szépen szólhatunk az egyetértésről, a barátságról, a szerelemtől" - vélte Schmitt Pál.

A nyitóhangversenyen először az Amit a hegyen hallani című szimfonikus költemény szólalt meg, amely az első e műformában született alkotása volt. Majd Farkas Gábor szólaltatta meg a Magyar fantáziát, amely szabálytalan virtuóz zongoraverseny. A Magyar Koronázási Mise a program záró száma, amelybe régi magyar egyházi dallamokat szőtt a zeneszerző.