A 18 órakor kezdődő koncerteken zongoraművek, kamaraművek és dalok egyaránt hallhatók. Több átirat is szerepel a koncertek műsorában, de nem csak Liszt-művek átdolgozásai, hanem számos mű Liszt által átírt változatát is megismerheti a közönség.

Köztudott, hogy a zeneszerző – ismeretterjesztési céllal – zongoraestjein sok zenemű zongoraváltozatát előadta. Ennek megfelelően hallható lesz majd több Bach, Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann átirat és természetesen számos népszerű operarészlet átültetése is. Érdekes színfoltként szerepelnek a sorozatban négykezes és kétzongorás hangversenyek.

Az előadók között olyan nevek találhatók – teljesség igénye nélkül, - mint a Ránki Dezső-Klukon Edit házaspár, Perényi Miklós, Várjon Dénes, Rohmann Imre, Rohmann Ditta,Csordás Klára, Mocsári Károly, Megyesi Schwarz Lúcia, Jandó Jenő, Baráti Kristóf, Farkas Gábor, Fülei Balázs, Prunyi Ilona, Király Csaba, Oravecz György…, és az első hangversenyen, január 13-án, Csalog Gábor.

A magyarországi emlékév nyitóhangversenyén (2011. január 22. Művészetek Palotája) az életmű egyik legavatottabb tolmácsolója és ismerője, a zongoraversenyeket hangszer mellől dirigáló Kocsis Zoltán olyan alkotásokat is vezényel a Nemzeti Filharmonikusok élén, amelyek a zeneszerző Magyarországhoz fűződő szoros kapcsolatát dokumentálják. Ilyen például az 1853-ban, Erkel Ferenc vezényletével, Hans von Bülow szólójával bemutatott Magyar fantázia, amelyet a fiatal zongoristageneráció egyik kiemelkedő tehetsége, a Liszt-interpretációban különleges rátermettséget mutató Farkas Gábor közreműködésével hallhatunk. A mű – a korban autentikus népdalnak hitt – népies műdalokat dolgoz fel: a „Magasan repül a daru” mellett az akkoriban népszerű Rákóczi-nóta és az úgynevezett Koltói csárdás is megszólal benne, amelyet Liszt 1846-ban hallott Kolozsvárott, egy máramarosszigeti banda előadásában.

Az est második részében az 1867-ben, Ferenc József magyar királlyá koronázására írt mise csendül fel. A vallásos karakter mellett szintén fontos szerepet kapnak benne magyaros motívumok, s tudni lehet róla, hogy rövidsége, színgazdagsága, egyszerűsége magát az új magyar királyt is megragadta.

A nyitányként megszólaló szimfonikus költemény az elsőként publikált a Weimarban komponált tizenkét szimfonikus költemény közül; a francia költő, Victor Hugo költeménye nyomán íródott. Érdekessége, hogy bő félórás időtartamával egészen 1903-ig, Schönberg Pelléas és Mélisande-jáig „csúcstartó” volt az egytételes zenekari művek között.

A koncertet 18.30 órai kezdettel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben „Előhang” címmel beszélgetés előzi meg.

További részletek a www.mr3.hu weboldalon, a Liszt 2011 menüpont alatt.