film
2011. 01. 12.
Támogatás nélkül a fővárosi artmozi-hálózat
Jelenleg fővárosi és állami támogatás nélkül működik a budapesti artmozi-hálózat; ha a helyzet nem változik, az legfeljebb fél éven belül az intézmények ellehetetlenüléséhez vezet - mondták szerdán a Budapesti Artmozi Egyesület (BAE) vezetői az MTI-nek.
A főváros nyilvánosságra hozott költségvetési koncepciójában nem szerepel az artmozik fenntartására betervezett összeg - hívta fel a figyelmet az egyesület elnöki posztját december óta betöltő Pataki Ági producer. Hozzátette: a helyzet felvázolása érdekében meghallgatást kért Csomós Miklós főpolgármester-helyettestől.
Pataki Ági elmondta, hogy a tavaly félmilliós látogatottságot produkáló budapesti művészmozi-hálózat számára 160 millió forintos éves keretet szeretnének.
Mint megjegyezte, a budapesti artmozik problémája két részből tevődik össze: amellett, hogy jelenleg nem érkezik fenntartói támogatás a Fővárosi Önkormányzattól, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) filmforgalmazási támogatása is megszűnt.
"Ez azt jelenti, hogy jelenleg sem a mozik fenntartásához, sem azok filmmel való ellátásához nem kap segítséget a szakma, és ez az artmozik teljes ellehetetlenüléséhez vezet" - fogalmazott.
A BAE a kultúráért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériummal is tárgyalásokat kezdeményezett a filmtámogatás ügyében, de úgy vélik, az üzemeltetési költséghozzájárulás - ahogy az a vidéki artmoziknál is történik - önkormányzati feladat lenne.
Balassa Péter, az egyesület alelnöke arról számolt be, hogy jelenleg kilenc budapesti művészmozi üzemel Budapesten, összesen 20 teremmel: Művész, Puskin, Toldi, Odeon-Lloyd, Európa, Vörösmarty, Tabán, Cirko-Gejzir és Kino; a Bem és a Hunnia a közelmúltban bezárt. A hálózat először 2009-ben kapott támogatást a fővárostól, akkor 50 millió, majd tavaly 80 millió forintot; ez termenként 3-6 millió forint közötti éves összeget jelentett.
Annak ellenére, hogy az MMKA-val 2010-re negyedévenként termenként legfeljebb 1 millió forint támogatásról szóló szerződésük volt, csak az első negyedévi keretet tudták lehívni a közalapítvány állami támogatásának zárolása, majd megvonása miatt, így az MMKA-tól április óta nem érkezett pénz - számolt be Balassa Péter.
A filmes szakember emlékeztetett arra, hogy az "európai uniós minta" szerint Portugáliától Észtországig az összes művészmozi költségvetése egyharmadnyi bevétel mellett egyharmadnyi önkormányzati, illetve állami támogatásból áll össze.
Arra a kérdésre, hogy támogatás híján meddig tudna működni a budapesti artmozihálózat, Balassa Péter közölte: "maximum fél éves kifutása van a legtöbb mozinak".
Pataki Ági elmondta, hogy a tavaly félmilliós látogatottságot produkáló budapesti művészmozi-hálózat számára 160 millió forintos éves keretet szeretnének.
Mint megjegyezte, a budapesti artmozik problémája két részből tevődik össze: amellett, hogy jelenleg nem érkezik fenntartói támogatás a Fővárosi Önkormányzattól, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) filmforgalmazási támogatása is megszűnt.
"Ez azt jelenti, hogy jelenleg sem a mozik fenntartásához, sem azok filmmel való ellátásához nem kap segítséget a szakma, és ez az artmozik teljes ellehetetlenüléséhez vezet" - fogalmazott.
A BAE a kultúráért felelős Nemzeti Erőforrás Minisztériummal is tárgyalásokat kezdeményezett a filmtámogatás ügyében, de úgy vélik, az üzemeltetési költséghozzájárulás - ahogy az a vidéki artmoziknál is történik - önkormányzati feladat lenne.
Balassa Péter, az egyesület alelnöke arról számolt be, hogy jelenleg kilenc budapesti művészmozi üzemel Budapesten, összesen 20 teremmel: Művész, Puskin, Toldi, Odeon-Lloyd, Európa, Vörösmarty, Tabán, Cirko-Gejzir és Kino; a Bem és a Hunnia a közelmúltban bezárt. A hálózat először 2009-ben kapott támogatást a fővárostól, akkor 50 millió, majd tavaly 80 millió forintot; ez termenként 3-6 millió forint közötti éves összeget jelentett.
Annak ellenére, hogy az MMKA-val 2010-re negyedévenként termenként legfeljebb 1 millió forint támogatásról szóló szerződésük volt, csak az első negyedévi keretet tudták lehívni a közalapítvány állami támogatásának zárolása, majd megvonása miatt, így az MMKA-tól április óta nem érkezett pénz - számolt be Balassa Péter.
A filmes szakember emlékeztetett arra, hogy az "európai uniós minta" szerint Portugáliától Észtországig az összes művészmozi költségvetése egyharmadnyi bevétel mellett egyharmadnyi önkormányzati, illetve állami támogatásból áll össze.
Arra a kérdésre, hogy támogatás híján meddig tudna működni a budapesti artmozihálózat, Balassa Péter közölte: "maximum fél éves kifutása van a legtöbb mozinak".
További írások a rovatból
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon