bezár
 

film

2011. 01. 11.
Palásthy György filmrendező 80 éves
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Január 12-én lesz nyolcvanéves Palásthy György Balázs Béla-díjas filmrendező, a Hahó, Öcsi!, A szeleburdi család és az Égigérő fű című film alkotója.

prae.hu

Nem álmodott művészi karrierről, elektrotechnikusnak készült, tizenhat éves gimnazistaként azonban megnyert egy irodalmi pályázatot, és érdeklődése más irányba fordult. Felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1954-ben kapott filmrendezői diplomát.
Pályáját asszisztensként kezdte, kiváló mesterek oldalán. Mint később felidézte, Gertler Viktortól eleganciát, Keleti Mártontól a közönség tiszteletét, Máriássy Félixtől a kitartást, Szemes Mihálytól az önbecsülést tanulta meg. Palásthy György neve hamar ismertté vált: ő volt az Alba Regia és a Kölyök című nagy sikerű film forgatókönyvírója.

Első önálló rendezése 1961-ben a Mindenki ártatlan? című vígjáték volt, ezt követte két évvel később a Meztelen diplomata, Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének feldolgozása. A vígjáték műfajához sokáig hű maradt, a következő években öt változatos témájú humoros produkciót készített: a Másfél milliót, Az özvegy és a századost, a Hazai pályán, a Sok hűség semmiért-et, valamint Az örököst. Részt vállalt a Bors című tévésorozat rendezésében.

A hatvanas évek legvégén érdeklődése a gyermekvilág felé fordult, jó érzékkel fedezte fel, hogy a közönségnek igénye van az ilyenfajta felhőtlen szórakozásra. Filmjeit hatalmas sikerrel, telt házak előtt vetítették, az ő felfedezettje volt Kovács Krisztián, aki a trilógiát alkotó A varázsló, a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger! főszereplője lett. A legfiatalabb korosztály számára készült a hetvenes években a Tótágas és az Égigérő fű is, majd 1981-ben A szeleburdi család és folytatása, a Szeleburdi vakáció 1987-ben.

Szovjet-magyar koprodukcióban forgatta Kálmán Imre életéről 1985-ben Az élet muzsikája című filmjét. Ezután minimális költségvetéssel készített dokumentumfilmet Kálmán Imre özvegyével a zeneszerzőről és a korról, amelyben élt. A filmet Németországba adta el, a pénzből régi tervét, egy gyermekoperát akart leforgatni, de csak a zenei felvételek készültek el.

1996-ban mutatták be Retúr című filmjét, a nyugdíjasok szomorú elégiáját. Utolsó alkotása a 2001-ben fogatott Szalmabábuk lázadása volt.

Palásthy derűs, nyugodt személyiség, filmjeiből is sugárzik az életigenlés. Egy interjúban kijelentette: sohasem akart sem főrendező, sem elnök lenni, csak rendező, ezért hagyták békén, és ezért dolgozhatott mindig nyugodtan. A Balázs Béla-díj és az érdemes művészi cím mellé 2001-ben megkapta a 32. Magyar Filmszemle életműdíját.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

A filmek rejtett történetei a BIFF-en
Hans Steinbichler: Egy egész élet
Hajdu Szabolcs: Egy százalék indián
Kis Hajni filmjeiről – részlet a szerző megjelenés előtt álló könyvéből

Más művészeti ágakról

Prae Kiadói nap Pécsett
Kurátori bevezető
építészet

Huszadik Média Építészeti Díja finálé
art&design

A besorolás deficitje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés