irodalom
2008. 05. 31.
Ritkaságok vására
MTI
Java részben elkelt, méghozzá jó áron a Központi Antikvárium péntek esti árverésének 113 tétele; egy Jókai-kötetért több mint tízszeres árat fizettek, egy Vizsolyi Bibliáért pedig 2,2 millió forintot adott a vevő.
Az aukció első három Ady Endre-kötete - ritka, első kiadások - két-háromszoros árat produkált (40 és 90, valamint 160 ezer forint). Jókai Mór 1885-ös, első kiadású Az arany ember - Dráma öt felvonásban előjátékkal című kötetének dedikált példánya 25 ezer forintról indult, és végül 260 ezer forintért vihette el egy ismert gyűjtő.
Ugyancsak ő vette meg hétszeres áron, 200 ezer forintért az ugyancsak első kiadású másik Jókai-kötetet, Az új földesúr című regényt is, amelynek értékét az író saját kezűleg írt sorai növelik; egy beragasztott lapon ez áll: "Minden ember annyit ér, a mennyire maga becsüli magát, de a nő két-anynyit 1896 mart 3. Dr Jókai Mór".
A kéziratok közül egy Kaffka Margit-levél 150 ezer forintért kelt el, két Karinthy Frigyes-novella kézirata pedig 280, illetve 300 ezer forintot ért el. Teleki László ötoldalas, kézzel írt leveléért - amelyet Andrássy Gyula későbbi miniszterelnöknek a szabadságharc bukása után írt - 420 ezer forintot adtak.
Az ipolysági konvent 1441-ben kelt birtoklevelét 550 ezer, a jászói konvent által a Torna vármegyei Komjáti birtokrészeiről intézkedő, 1507-es "felvalló" levelet 400 ezer forintért vitték el. Mindkét Mohács előtti oklevelet védetté nyilvánították.
Az ősnyomtatványok közül a párizsi egyetemi tanár, ferences szerzetes Nicolaus de Lyra fő műve, az 1487-es kiadású Ószövetségi bibliamagyarázatok 300 ezer forintról 1,2 millióig szárnyalt. Kikiáltási árának nyolcszorosára, 1,8 millió forintra emelkedett Bartholomeus Sibilla, itáliai domonkos filozófus, teológus, orvos misztikus munkájának 1499-es, második kiadása.
A csúcsárakat azonban a Magyar ritkaságok címszóval összefoglalt tételek hozták: egy-egy kivételes mű képviselt hat évszázadot, a XVI.-tól egészen a XXI. századig.
A legkorábbi (1590) és a legdrágább - 1,5 millió forintról indított - tétel egy Vizsolyi Biblia ószövetségi első része volt. A Károli Gáspár fordításában megjelent, hiánytalan, jó állapotú tétel az est legmagasabb árát, 2,2 millió forintot ért el.
Erdély történelmének egyik legizgalmasabb időszakából, 1613-ból, Kolozsvárról való az a nyomtatvány, amelynek fő részében a fejedelemválasztó országgyűlés határozatait és az új fejedelem, Bethlen Gábor sajátkezű aláírásával, viaszpecsétjével hitelesített, eskübe foglalt ígéreteit tartalmazza. Ezt a védetté nyilvánított dokumentumot 800 ezer forintról a duplájára licitálták.
A Diétai Magyar Múzsáért, Csokonai Vitéz Mihály első kiadású (1796) folyóiratáért 1,5 millió forintot adtak. Petőfi Sándor Az erdélyi hadsereg című versének első, röplapkiadását 800 ezer forintért vitték el.
Egy Székely Aladár fotón Ady Endre és Babits Mihály közös portréja képviselte a XX. századot. A korabeli fényképet, Ady aláírásával, 360 ezer forintért szerezte meg egy gyűjtő. A XXI. századi ritkaságként aukcionált, a Borda Antikvárium által megjelentett bibliofil kiadvány 250 ezer forinton cserélt gazdát.
Ugyancsak ő vette meg hétszeres áron, 200 ezer forintért az ugyancsak első kiadású másik Jókai-kötetet, Az új földesúr című regényt is, amelynek értékét az író saját kezűleg írt sorai növelik; egy beragasztott lapon ez áll: "Minden ember annyit ér, a mennyire maga becsüli magát, de a nő két-anynyit 1896 mart 3. Dr Jókai Mór".
A kéziratok közül egy Kaffka Margit-levél 150 ezer forintért kelt el, két Karinthy Frigyes-novella kézirata pedig 280, illetve 300 ezer forintot ért el. Teleki László ötoldalas, kézzel írt leveléért - amelyet Andrássy Gyula későbbi miniszterelnöknek a szabadságharc bukása után írt - 420 ezer forintot adtak.
Az ipolysági konvent 1441-ben kelt birtoklevelét 550 ezer, a jászói konvent által a Torna vármegyei Komjáti birtokrészeiről intézkedő, 1507-es "felvalló" levelet 400 ezer forintért vitték el. Mindkét Mohács előtti oklevelet védetté nyilvánították.
Az ősnyomtatványok közül a párizsi egyetemi tanár, ferences szerzetes Nicolaus de Lyra fő műve, az 1487-es kiadású Ószövetségi bibliamagyarázatok 300 ezer forintról 1,2 millióig szárnyalt. Kikiáltási árának nyolcszorosára, 1,8 millió forintra emelkedett Bartholomeus Sibilla, itáliai domonkos filozófus, teológus, orvos misztikus munkájának 1499-es, második kiadása.
A csúcsárakat azonban a Magyar ritkaságok címszóval összefoglalt tételek hozták: egy-egy kivételes mű képviselt hat évszázadot, a XVI.-tól egészen a XXI. századig.
A legkorábbi (1590) és a legdrágább - 1,5 millió forintról indított - tétel egy Vizsolyi Biblia ószövetségi első része volt. A Károli Gáspár fordításában megjelent, hiánytalan, jó állapotú tétel az est legmagasabb árát, 2,2 millió forintot ért el.
Erdély történelmének egyik legizgalmasabb időszakából, 1613-ból, Kolozsvárról való az a nyomtatvány, amelynek fő részében a fejedelemválasztó országgyűlés határozatait és az új fejedelem, Bethlen Gábor sajátkezű aláírásával, viaszpecsétjével hitelesített, eskübe foglalt ígéreteit tartalmazza. Ezt a védetté nyilvánított dokumentumot 800 ezer forintról a duplájára licitálták.
A Diétai Magyar Múzsáért, Csokonai Vitéz Mihály első kiadású (1796) folyóiratáért 1,5 millió forintot adtak. Petőfi Sándor Az erdélyi hadsereg című versének első, röplapkiadását 800 ezer forintért vitték el.
Egy Székely Aladár fotón Ady Endre és Babits Mihály közös portréja képviselte a XX. századot. A korabeli fényképet, Ady aláírásával, 360 ezer forintért szerezte meg egy gyűjtő. A XXI. századi ritkaságként aukcionált, a Borda Antikvárium által megjelentett bibliofil kiadvány 250 ezer forinton cserélt gazdát.
További írások a rovatból
A Könyvfesztiválon Pierre Assouline-t kérdezték a Goncourt-díjról