A korongra egy-egy Mozart- és Brahms-zongoraverseny mellé Beethoven A-dúr szonátája (Op. 110) és négy Schubert impromptu került a Decca kiadó archívumából. Kiadtak egy születésnapi válogatást is, amelyről Bach, Mozart, Beethoven, Weber, Liszt és Muszorgszkij művek hallhatók Brendel előadásában.

A zongoraművész két évvel ezelőtt vonult vissza a pódiumtól. Búcsúturnéja során 2008-ban a Budapesti Fesztiválzenekar kíséretével három emlékezetes koncertet adott a Művészetek Palotájában. Három évvel korábban a Zeneakadémia nagytermében lépett fel; a hangverseny után a Közép-európai Egyetemen (CEU) beszélgetett Esterházy Péterrel.

A világhírű muzsikus egész pályája során érzékenyen reagált a társadalmi és az esztétikai kérdésekre. Sokat publikált ezekről a témákról, Tűnődések a zenéről címmel egy tanulmánygyűjteményét 1981-ben a Zeneműkiadó kiadta magyarul.

Legújabb kötete februárban jelenik meg, ez verseket és humoros karakterű írásokat tartalmaz a zenéről, a kiadó a Berlini Filharmónia. A könyv megjelenésekor konferenciát is rendeznek, egy másik tanácskozás Bécsben ugyancsak a sokoldalú művész életművével foglalkozik.

Alfred Brendel 1931. január 5-én született a morvaországi Wiesenbergben, amely ma Loucná nad Desnou néven Csehországban található. Zágrábban kezdte zongoratanulmányait, majd Grazban folytatta, rövid ideig mestere volt a Liszt-növendék Bernhard Stavenhagen is. Valójában autodidakta módon tanult meg zongorázni, sőt festeni is; a festészet és a költészet végigkíséri életét.

Első hangversenyét 17 éves korában Grazban adta, az estnek A fúga a zongorairodalomban címet adta. A műsorban Johann Sebastian Bach, Johannes Brahms és Liszt Ferenc művei mellett saját fúgái is szerepeltek. 1949-ben megnyerte a bolzanói Busoni versenyt, 1950-ben pedig elkészült első lemezfelvétele és ezzel elindult páratlan nemzetközi karrierje.

A zongoraművész 1971 óta Londonban él. Alfred Brendelt a német klasszika és a korai romantika (Beethoven, Mozart, Schubert) egyik legelmélyültebb előadójának tartják.