irodalom
2011. 01. 05.
Cenzúrázni készülnek Huckleberry Finnt
Mark Twain klasszikusa, a Huckleberry Finn hamarosan cenzúrázott verzióban jelenik meg az Egyesült Államokban: a rasszistának minősülő "nigger" szót rabszolgára (slave) cserélik, és más, kisebb változtatásokat is eszközölnek.
A sok tudósításban csak n-szónak nevezett, vagy le sem írt kifejezés a Huckleberry Finn-ben 219-szer, a Tom Sawyer kalandjai című regényben pedig négyszer fordul elő. A várhatóan februárban megjelenő dupla kiadásban mindannyiszor a rabszolga szó szerepel majd helyette.
"Hatalmas kár, hogy egyetlen szó akadályt képezhet egy csodálatos olvasmányélmény és számos olvasó között" - fogalmazott Alan Gribben, a Montgomery-i Auburn Egyetem angolprofesszora, az új kiadás ötletgazdája és szerkesztője.
A cenzúrázást természetesen sok bírálat éri. Egyesek Twain egy 1888-as levelére hivatkoznak, amelyben az író kifejti, hogy a helyes és a majdnem helyes szó között akkora a különbség, mint a szentjánosbogár és a villámlás (angolul lightning bug és lightning) között. Gribben érvelése szerint ugyanakkor a sértő szó miatt fennáll a veszély, hogy a regények azoknak az irodalmi klasszikusoknak a listájára kerülnek, amelyeket Twain humorosan úgy jellemzett: azok a könyvek, "amelyeket az emberek dicsérnek és nem olvasnak".
A Twain-szakértő Gribben elmondása szerint gyalázkodó e-mailek özönét kapta az elmúlt időszakban, ezzel azzal vádolják, hogy megszentségteleníti az irodalmi műveket. Nézete szerint ez önmagában bizonyítja, hogy az emberek kényelmetlenül érzik magukat a szó miatt. "Nem egy levélben említik a kifejezést. Valósággal táncolnak körülötte" - jegyezte meg.
A XIX. századi amerikai író egy másik szakértője, Stephen Railton, a Virginiai Egyetem professzora szerint Gribben tiszteletreméltó tudós, de az új szövegverzió "szörnyű ötlet". Railton szerint a regény nyelvezete Amerika múltját tükrözi, a cenzúrázott változat így nem hű ahhoz a korhoz, amelyben Twain írt. A kutató szerkesztésében egy változatlan szövegű verzió jelenik meg idén, amely külön magyarázó összefüggésekkel segíti, hogy az iskolai feldolgozás során körüljárhassák a rasszizmus és a rabszolgatartás kérdéseit.
"Ha nem tudjuk ezt megtenni a tanteremben, akkor sehol sem tudjuk" - hangsúlyozta a tudós.
Mint a 69 éves Alan Gribben kifejtette, élete nagy részében maga is ellenezte volna a szöveg megváltoztatását, egy ideje azonban elkezdte a rabszolga szót használni a nyilvános felolvasásokon, és azt találta, hogy a közönség így elfogadóbb volt. Elmondása szerint később középiskolai tanárok panaszkodtak neki arról, hogy már nem tudják olvasmányként kijelölni a két regényt, és győzte meg végleg a módosított verzió szükségességéről. "Szeretnék választási lehetőséget biztosítani a tanároknak és mindenki másnak, aki kényelmetlenül érzi magát a 219-szer előforduló szó miatt" - hangsúlyozta.
Gribben a nigger szó száműzése mellett más, kisebb változtatásokat is tett a regényekben, így például a Tom Sawyer kalandjai gonosztevőjét "Injun Joe"-ról "Indian Joe"-ra nevezte át.
Az 1885-ben publikált Huckleberry Finn a negyedik leginkább betiltott könyvnek számít az amerikai iskolákban Herbert N. Foerstal Banned in the U.S.A. (Betiltva az Egyesült Államokban) című munkája alapján.
"Hatalmas kár, hogy egyetlen szó akadályt képezhet egy csodálatos olvasmányélmény és számos olvasó között" - fogalmazott Alan Gribben, a Montgomery-i Auburn Egyetem angolprofesszora, az új kiadás ötletgazdája és szerkesztője.
A cenzúrázást természetesen sok bírálat éri. Egyesek Twain egy 1888-as levelére hivatkoznak, amelyben az író kifejti, hogy a helyes és a majdnem helyes szó között akkora a különbség, mint a szentjánosbogár és a villámlás (angolul lightning bug és lightning) között. Gribben érvelése szerint ugyanakkor a sértő szó miatt fennáll a veszély, hogy a regények azoknak az irodalmi klasszikusoknak a listájára kerülnek, amelyeket Twain humorosan úgy jellemzett: azok a könyvek, "amelyeket az emberek dicsérnek és nem olvasnak".
A Twain-szakértő Gribben elmondása szerint gyalázkodó e-mailek özönét kapta az elmúlt időszakban, ezzel azzal vádolják, hogy megszentségteleníti az irodalmi műveket. Nézete szerint ez önmagában bizonyítja, hogy az emberek kényelmetlenül érzik magukat a szó miatt. "Nem egy levélben említik a kifejezést. Valósággal táncolnak körülötte" - jegyezte meg.
A XIX. századi amerikai író egy másik szakértője, Stephen Railton, a Virginiai Egyetem professzora szerint Gribben tiszteletreméltó tudós, de az új szövegverzió "szörnyű ötlet". Railton szerint a regény nyelvezete Amerika múltját tükrözi, a cenzúrázott változat így nem hű ahhoz a korhoz, amelyben Twain írt. A kutató szerkesztésében egy változatlan szövegű verzió jelenik meg idén, amely külön magyarázó összefüggésekkel segíti, hogy az iskolai feldolgozás során körüljárhassák a rasszizmus és a rabszolgatartás kérdéseit.
"Ha nem tudjuk ezt megtenni a tanteremben, akkor sehol sem tudjuk" - hangsúlyozta a tudós.
Mint a 69 éves Alan Gribben kifejtette, élete nagy részében maga is ellenezte volna a szöveg megváltoztatását, egy ideje azonban elkezdte a rabszolga szót használni a nyilvános felolvasásokon, és azt találta, hogy a közönség így elfogadóbb volt. Elmondása szerint később középiskolai tanárok panaszkodtak neki arról, hogy már nem tudják olvasmányként kijelölni a két regényt, és győzte meg végleg a módosított verzió szükségességéről. "Szeretnék választási lehetőséget biztosítani a tanároknak és mindenki másnak, aki kényelmetlenül érzi magát a 219-szer előforduló szó miatt" - hangsúlyozta.
Gribben a nigger szó száműzése mellett más, kisebb változtatásokat is tett a regényekben, így például a Tom Sawyer kalandjai gonosztevőjét "Injun Joe"-ról "Indian Joe"-ra nevezte át.
Az 1885-ben publikált Huckleberry Finn a negyedik leginkább betiltott könyvnek számít az amerikai iskolákban Herbert N. Foerstal Banned in the U.S.A. (Betiltva az Egyesült Államokban) című munkája alapján.
További írások a rovatból
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Matthäus Wörle Ahol régen aludtunk és Miklós Ádám Mélypont érzés című dokumentumfimje a 21. Verzió Filmfesztiválon