A belga főváros szívében, a világ egyik legszebb terének tartott Grande Place-tól nem messze található szobrocskának több mint hétszáz különböző öltözéke van.

Ezek a helyi múzeumban egész évben megtekinthetők, de hetente több alkalommal magára is ölt közülük egyet-egyet. A ruhatár folyamatosan bővül, neves alkalmakkor a látogatók szívesen kedveskednek ruhával ajándékként.

A brüsszeli magyar kulturális intézet tájékoztatása szerint a magyar elnökség tiszteletére először január 3-án huszárruhában lesz látható a Manneken Pis. Március 7-én matyó népviseletben, május 2-án alföldi subában, majd június 7-én ismét huszáröltözékben fogadja naponta több száz látogatóját.

A szobor kabátja 25, nadrágja 26 centiméter hosszú.

A Manneken Pis flamand elnevezés, szó szerint kis, pisilő embert jelent. A belga főváros híres bronzszobra egy apró természetes forrás fölött emelkedik. Elkészítésére 1619-ben kapott megrendelést idősebb Jérome Duquesnoy szobrász.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy miért éppen a pisilő figura mellett döntött. Az egyik legenda szerint a város valamely gazdag polgára elveszettnek hitt kisfiát találta meg a sarkon, ahol ma a szobor áll, pontosan ugyanabban a helyzetben. Más változat szerint a szobor III. Gottfriedet ábrázolja, akit édesapja, II. Gottfried még piciny gyermekkorában magával vitt a ransbekei csatába, és a döntő pillanatban éppen a megörökített műveletet végezte.

Egy harmadik történet tűzoltással hozza összefüggésbe a kisfiú tevékenységét.

A figura története nem mentes a hányattatásoktól, kétszer elrabolták, és egyszer darabokra is törték. Ma már nem is az eredeti változat áll a helyén.

Az első rend ruhát XV. Lajos adományozta a szobornak, és mindjárt lovaggá is ütötte a Manneken Pist.

A szobrocskát mindazonáltal állítólag először csak 1698. május elsején öltöztették fel - személyesen II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem - egy brüsszeli céh ünnepélye alkalmából. Jó ideje külön öltöztetője van; ezt a fontos tisztet immár több mint 35 éve Jacques Stroobant tölti be.