Az épület tulajdonosa, egy ingatlanbefektetési alap nyolcemeletes acél-üveg irodaházat akart építeni a lebontásra szánt laktanya helyén. A mélygarázsos irodaház felduzzasztotta volna a forgalmat, a szomszédos épületeknél magasabb irodaház pedig nem illett volna a környező egységes városképbe - fejtette ki Hetzmann Róbert, a 2007-ben alapított Váralja Szövetség elnökségi tagja az MTI kérdésére.

Mint mondta, a szövetség a helyiek bevonásával figyelemfelkeltő demonstrációt szervezett márciusban, és kilátásba helyezett egy későbbi jelentős tüntetést is. A beruházó időközben a gazdasági válságra hivatkozva ideiglenesen elállt az építkezéstől, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal új vezetése pedig elindította az egyedi műemléki védettség bejegyzésének eljárását, így az épület nagy eséllyel megmenekülhet - magyarázta Hetzmann Róbert.

"Nem az épület hasznosítása ellen van kifogásunk: támogatjuk, hogy akár lakásokat, akár irodákat alakítsanak ki benne, és egy had- vagy helytörténeti múzeumnak is otthont adhatna az egykori laktanya. Ahhoz azonban ragaszkodunk, hogy megmaradjon az eredeti homlokzat, és ne bontsák le az épületet" - hangsúlyozta a civil szervezet képviselője.

A Váralja Szövetség álláspontja szerint a Radetzky-laktanya fontos építészet- és hadtörténeti emlék, környezete az 1956-os forradalom egyik jelentős helyszíne, ezenkívül fontos részét képezi a világörökségi védelem alatt álló budai Duna-partnak is. A szervezet az épület lebontása ellen 2010 januárja óta tiltakozik.