A decemberi premier után jóformán az egész évadban színen lesz az előadás, amellyel kapcsolatban a Süddeutsche Zeitung, a Hannoversche Allgemeine Zeitung, az opernnetz.de, valamint a Cellesche Zeitung kritikusai is kiemelik az alkotóhármas összhangját.

Mint kiemelték, Prokofjev művének színrevitele komoly próbatétel a fiatal rendező számára, hiszen az opera különleges kettőséget hordoz: szereplői a commedia dell'arte jegyeit hordozzák, de a zenében megjelenik az 1910-20-as évek erőteljes orosz expresszionizmusa.
Kovalik Balázs és munkatársai a kettőséget úgy oldják fel, hogy a komputerjátékok szürreális világába helyezik a cselekményt. Az előadásban fontos szerepet játszó videoinstalláció Tasnádi József munkája.

Csaknem minden rajzfilmszerű: a díszletelemek, a színek, a műanyag függönyök, a furcsa, hangsúlyosan groteszk alakok (Fata Morganának, a boszorkánynak például négy emlője van), állat-ember lények, a kínai piacokról ismert gyerekjátékok. Ezeken az opernnetz.de kritikusa a japán mangarajzok ihletését véli felfedezni.

A német kritikusok hatásosnak találták Kovalik Balázs ironikus szemléletét, ahogy a meseszerű, szimbolikus cselekményt poentírozza. (Az opera librettóját Carlo Gozzi drámája nyomán írta a zeneszerző). Kiemelték az énekes-színészi alakításokat: Tobias Schabelt Treff királyként, Philipp Heót hercegként.

A Staatsoper Hannover két kórusa, valamint a Niedersächsisches Staatsorchester teljesítményét ugyancsak dicsérik. Mint írták, Kovaliknak a mű képi megjelenését, Lutz de Veer karmesternek pedig az orosz zeneszerző jellegzetesen deklamáló stílusát sikerült elfogadtatnia a közönséggel.

Prokofjev nem volt harminc éves, amikor A három narancs szerelmesét Chicagóban 1919-ben bemutatták. A melankólia, az apátia, amely a főhőst, a Herceget áthatja, a saját identitásának és boldogságának keresése divatos téma volt Gozzi korában. Ugyanezek a kérdések jelennek meg Büchner Leonce és Lénájában, vagy Mozart Budapesten most bemutatott Ascanio Albában című operájában.