Pásztor Emese elmondta, hogy hetven darab páratlan szépségű, a pompát és a hatalmat jelképező öltözetet mutatnak be, az 1924 óta Magyarországon lévő 300 darabos gyűjtemény történetében most először. Kincstárnak nevezik a textilgyűjtemény anyagát is, amely a XVI.-XVII. században készült ruhákat, lakástextileket, lótakarókat foglalja magában. Az Esterházy-gyűjtemény restaurált ezüst- és aranytárgyaiból 2006-ban volt kiállítás a múzeumban.

Az öltözék régies kifejezés és nem csak viseletet jelent, mert az első csoportba a díszruhák, a másodikba a házöltözék (ágytakaró, függöny, falikárpit), míg a harmadikba a lóöltözet (lótakaró, nyereg, fegyverek) tartozik - magyarázta a kurátor.

Az öltözékek nagy része a II. világháború alatt a Budai Várban súlyos sérüléseket szenvedett, a kiállított darabok többségét most restaurálták először. A gyűjtemény helyreállítása 1949 óta folyik.

Pásztor Emese megmutatta azt az egyedülálló, XVII. századi oszmán-török, ezüsttel átszőtt, aranyozott ezüst lemezekkel, háromezer rubinnal díszített lótakarót, amely most kerül először a közönség elé Esterházy Pál (1635-1713) hagyatékából.

Négy évig volt a romok alatt, bélése elrohadt, de sikerült a múzeum restaurátorainak megmenteni az enyészettől. Ilyen lótakaró még az isztambuli Topkapi szerájban sincs, hasonló korú darab egy-egy akad Kairóban és Athénben - hangsúlyozta.

Romjaiban is szépséges, restaurálás alatt levő nyerget is megmutatott a szakértő, fa részei még darabokban voltak, de a nyereg díszei - a rubin és türkizköves aranyozott ezüstlemezek - jól látszottak. A múzeum bemutat nyeregtakarót, törökül cafragot bársonyból, amelynek a szélét skófium díszíti.

A házöltözékek közül Pásztor Emese kiemelte Oláh Miklós (1493-1568) esztergomi érsek, a nagyszombati jezsuita akadémia alapítójának ágytakaróját, amely XVI. századi selyemszövetből készült, skófiummal, vagyis arany vagy ezüstszállal hímzett anyagból. A másik takaró vörösbársonyból készült skófiummal. Igen drága anyag volt, mert az Ararát-hegységben fellelhető kermesztetű váladékából nyert színezékkel festették. Bemutatnak egy baldahinos ágyra való függöny készletet is, amelyből mindössze egy maradt meg.

Tompos Lilla társkurátor arról beszélt, hogy 21 főúri öltözetet állítanak ki, legtöbbjük a XVI. századból való, amikor Európa a spanyol divatot követte, kivéve a magyar főurakat és asszonyaikat. A nők húzott ujjú fehér inget és magyar vállast viseltek, a vállas rányúlt a korállgyöngyökkel díszített szoknyára.

A főurak dolmányt és mentét viseltek itáliai bársonyból aranycsipke rátéttel, sípujjal, paszománnyal. Látható lesz a kiállításon Esterházy Pál atlaszselyem dolmánya arany-ezüst paszománnyal, és olyan csatokkal, amelyek két összeérő kezet és csókolózó galambot ábrázolnak. Az öltözetet Esterházy Pál 1682-ben viselte második esküvőjén, amikor Thököly Évát vette feleségül. Különleges darab lesz a tárlaton I. Lipót 1655-ös pozsonyi koronázásakor viselt öltözéke, amely arannyal átszőtt anyagból készült - összegezte Tompos Lilla társkurátor.

A december 20-tól 2011. szeptember 4-ig megtekinthető tárlatra magyar-angol kétnyelvű katalógus készült.