A Tömörkény-díjat 1994-ben ítélték oda először, az elismerést - amelyet minden év decemberében Tömörkény István születésnapjára megemlékezve adnak át - Trogmayer Ottó akkori múzeumigazgató alapította.

A munkatársak szavazatai alapján a megyei múzeumigazgató által odaítélt díj célja "a tudományos munka ösztönzése, elismerése és a múzeumi szervezeten belüli reális értékrend kialakulásának előmozdítása".

Idén a Tömörkény-díjat Kürti Bélának ítélte oda a múzeum vezetése. A régész-muzeológus ezzel a díjjal megy nyugdíjba, de Zombori István múzeumigazgató avató beszédében azt mondta: reméli, a szakember nem távolodik el teljesen első és végül egyetlen munkahelyétől, hiszen a jövőben is számítanak tudására.

Kürti Béla kezdetben népművelőként kapcsolódott be a szegedi múzeum munkájába, majd 1975-től régészként dogozott. 1987 és 1990 között a régészeti osztály vezetője volt. Huszonkét éven át tanított a Szegedi Tudományegyetemen ókori történelmet és régészetet.

Mint a szakember a díjazás kapcsán az MTI-nek elmondta: az elismerés a jó érzés mellett sok feladatra is kötelez. Egyebek közt arra, hogy megírja azokat a könyveket, amelyeket eddig elsősorban idő hiányában nem tett le az asztalra, de nyugdíjas évei ezt már lehetővé teszik. A múzeumi élet egy hitvallás, egy életforma, amelyre őt is nevelték, és amit ő is továbbadott tanítványainak- fogalmazott.

1973 tavaszától régészként Algyő határában egy honfoglaló temető feltárásán dolgozott, húsz éven át. A másik kedvenc ásatási területe Kiszomboron volt. Sokszor Móra Ferenc ásatásainak nyomában dolgozott, miután a szakember Móra-kutató is. Így az ő levelezéseivel, novelláival és régészeti tevékenységével is foglalkozik, az 1912-1934 közötti időszakban.

Első és legfontosabb feladatának az ismeretterjesztést tartotta munkája során. Több nagy régészeti kiállítást szervezett és számtalan előadást tartott a kisiskolásoktól a nyugdíjas korosztályig. A muzeológus legnagyobb feladata, hogy azt az anyagot, amit talált, a nagyközönség számára továbbadja" - fogalmazott.