építészet
2010. 12. 12.
Oscar Niemeyer világhírű építész 103 éves
Építészeti és politikai hitvallása évtizedek óta mit sem változott, pedig Oscar Niemeyer világhírű brazil építész már 103. születésnapját ünnepli.
Bár manapság már többet pihen, legfontosabb feladatai között tartja számon, hogy kiálljon a szegényekért, akikből - gazdasági fellendülés ide vagy oda - Brazíliában még mindig sok van. Évtizedek óta a baloldali eszmék elkötelezett híve, újabban pedig azzal hallatott magáról, hogy írt egy dalt a nyomornegyedekben élő emberek életéről. A Tranquilo com a vida (Békében az élettel) című dal szövegének és zenéjének javarészét Niemeyer szerezte és Edu Krieger zenész szólaltatja meg. Az interneten már hallható a darab.
A zene azonban csak játék Niemeyer számára, az igazi szenvedélye mind a mai napig az építészet. Az általa tervezett épületek - részben a New York-i ENSZ-palota - stílusteremtő látásmódját dicsőítik. A futurizmus képviselőjének tekintett Niemeyer Brazília mellett Olaszországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Izraelnek és más országoknak is tervezett épületeket.
Az ember - akinek szemeiben Le Corbusier, az építészet pápája szerint Rio de Janeiro hegyei tükröződnek - 1907. december 15-én született Rio városában egy német származású családban. Építészmérnöki tanulmányai végeztével példaképeivel, Lucio Costával és Le Corbusier-vel kezdett dolgozni. 1947-ben részt vett a New York-i ENSZ-palota tervezésében, az ötvenes években hazája új fővárosa, Brazíliaváros tervezése kötötte le. Az 1964-től 1985-ig tartó katonai diktatúra idején üldözték, dolgozni sem engedték.
Munkáinak többségét a terekkel és felületekkel való nagyvonalú bánásmód jellemzi. Szakmai hitvallásához tartozik az is, hogy meg akarja lepni az embereket. "Ez az építészet feladata, hogy küzdjön egy jobb világért, amelyben az építészet mindenkit, és nem csak kiváltságos csoportokat szolgálna" - mondta nemrégiben a The Art Newspaper című brit művészeti folyóiratnak.
Egészségi állapota az utóbbi egy-két évben kissé megrendült, Niemeyer számára azonban a munka az életelixír. Majd' minden nap bemegy irodájába, ezen nem is akar változtatni. "Mindig azt mondom, hatvanéves vagyok, és boldog, hogy mindent megtehetek. Az én koromban jobb, ha elfoglalt az ember, és nem jut ideje semmiségeken töprengeni" - foglalta össze életfelfogását.
A zene azonban csak játék Niemeyer számára, az igazi szenvedélye mind a mai napig az építészet. Az általa tervezett épületek - részben a New York-i ENSZ-palota - stílusteremtő látásmódját dicsőítik. A futurizmus képviselőjének tekintett Niemeyer Brazília mellett Olaszországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Izraelnek és más országoknak is tervezett épületeket.
Az ember - akinek szemeiben Le Corbusier, az építészet pápája szerint Rio de Janeiro hegyei tükröződnek - 1907. december 15-én született Rio városában egy német származású családban. Építészmérnöki tanulmányai végeztével példaképeivel, Lucio Costával és Le Corbusier-vel kezdett dolgozni. 1947-ben részt vett a New York-i ENSZ-palota tervezésében, az ötvenes években hazája új fővárosa, Brazíliaváros tervezése kötötte le. Az 1964-től 1985-ig tartó katonai diktatúra idején üldözték, dolgozni sem engedték.
Munkáinak többségét a terekkel és felületekkel való nagyvonalú bánásmód jellemzi. Szakmai hitvallásához tartozik az is, hogy meg akarja lepni az embereket. "Ez az építészet feladata, hogy küzdjön egy jobb világért, amelyben az építészet mindenkit, és nem csak kiváltságos csoportokat szolgálna" - mondta nemrégiben a The Art Newspaper című brit művészeti folyóiratnak.
Egészségi állapota az utóbbi egy-két évben kissé megrendült, Niemeyer számára azonban a munka az életelixír. Majd' minden nap bemegy irodájába, ezen nem is akar változtatni. "Mindig azt mondom, hatvanéves vagyok, és boldog, hogy mindent megtehetek. Az én koromban jobb, ha elfoglalt az ember, és nem jut ideje semmiségeken töprengeni" - foglalta össze életfelfogását.
További írások a rovatból
Cserépváraljai templomfelújítás és Micélium tudásköz-pont nyerte az idei Média Építészeti Díját
Az építészet mint idea és realitás a 80-as évek Magyarországán