Horányi Attila, a Fotóművészeti Kollégium elnöke felidézte: 2009 elején szinte teljesen új tagsággal kezdte meg munkáját a jelenlegi testület.

Abban az esztendőben a kollégium éves 130 millió forintos költségvetése mellett az NKA-ban felhalmozódott maradványösszegekből 30 millió forint jutott a fotográfiára, ezért a kollégium áttekintette, hogyan használhatná fel leghatékonyabban a pluszforrást.

Mint Horányi Attila elárulta, a kollégium legfontosabb megállapítása akkor az volt, hogy a magyar fotográfia elvileg megfelelő intézményrendszerrel rendelkezik, hiányzik azonban a különböző intézményeket, programokat összetartó "kötőanyag".

Bizonyos keretek alulfinanszírozottak: a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum "gyakorlatilag tengődik" az évi 3 milliós állami támogatásból, a Magyar Fotográfusok Háza évi 10 millió forintból működik, míg a Magyar Fotográfusok Szövetsége szintén forráshiány miatt nem tud kezdeményező szerepet betölteni, markáns szakmai érdekvédelmet ellátni - mutatott rá a kollégium vezetője.

A legtöbb részletében már megvalósítás alatt álló stratégia részleteit a Fotóművészeti Kollégium tagjai ismertették. Csengel-Plank Ibolya kurátor beszámolója szerint mindeddig nem jelent meg a magyar fotográfia történetét tudományos alapossággal áttekintő monográfia, ezért a kollégium támogatásával a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Művelődéstörténeti Intézete közösen kezdték meg a kötet előkészítését.

Mérhetetlenül sok elfekvő fotográfiai anyag vár feltérképezésre, elsősorban vidéken - szólt a kollégium által támogatott másik nagy projektről Csengel-Plank Ibolya.

Mint E. Csorba Csilla kurátor hozzátette, egy az egyetemes fotótörténetet áttekintő munka sem létezik még magyar nyelven, ezért megkezdődött Mary Warner Marien Photography: A Cultural History című 2002-es szakkönyvének fordítása. Elindulhat emellett Gadányi György egyedülálló, több ezer darabos fotótechnikai gyűjteményének katalogizálása is - jegyezte meg.

Kaiser Ottó kurátor hangsúlyozta: az alkotók támogatásáról sem feledkeztek meg. Az új stratégia inkább több fotográfusnak szán fejenként kevesebb pénzt, és Budapest mellett a vidékre és a határon túli területekre is nagyobb figyelmet fordít majd - árulta el.

Szigeti Tamás kurátor elmondta, a magyar sajtófotó közelmúltjának feltárására is kezdődtek kutatások: Kiscsatári Marianna és Szarka Klára három napilap 1985 és 1992 közötti képanyagát dolgozta fel tudományosan. Mint hozzátette, a munkát számtalan irányban lehetne folytatni, érdemes lenne például az MTI Fotó elmúlt évtizedekben folytatott tevékenységét és szerepét kutatni.

A kollégium a kortárs fotóéletet közvetlenül érintő projekteket is indított - fűzte hozzá Horányi Attila. A meghívásos múzeumpedagógiai program és a külföldi művészek látogatását lehetővé tevő rezidenciaprogram mellett jelentős kezdeményezés a külföldi kurátorok Magyarországra hozatala is. A Fotóművészeti Kollégium és az ACAX Nemzetközi Kortárs Képzőművészeti Iroda együttműködésének köszönhetően így eddig is számos jelentős szakember ismerkedhetett meg a hazai fotográfiai szcénával; részben a program eredménye az idei Paris Photo kiállításon való hangsúlyos magyar részvétel - mutatott rá Horányi Attila.

Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, a Fotóművészeti Kollégium stratégiájának tervezete december 16-án kerül az NKA Bizottsága elé, addig nem kíván róla véleményt nyilvánítani. Mint kiemelte azonban, a fotográfiát a digitalizáció "veszélyeztetett helyzetbe" sodorta; ezzel a problémával hangsúlyosan kell foglalkozni.

Horányi Attila az MTI-nek elmondta, a kollégium 2011-es költségvetési tervezetében 135 millió forint szerepel, de számos program csak akkor lesz megvalósítható, ha a terület további 20-25 millió forint címzett támogatáshoz juthat.