A kiállító művészek közül Abaffy Klára aranyból és ezüstből készített gyűrűt és függőt, valamint férfi mandzsettagombot növényi motívumokkal. Vékony Fanni szaloncukorpapírhoz hasonlatos vékony lemezből gyűrűt és fülbevalót alkotott, meg egy karácsonyfa formájú gyűrűt színes drágakő golyókkal.

Lőrincz Réka egyedi brosst készített, Kecskés Orsolya ezüstből gyűrűt és nagyméretű kitűzőt formázott, mindkettőben aranykeretbe foglalt strucctojás korong van. Jermakov Krisztina ezüst nyakékén diólenyomat látható ébenfa korongokkal - mondta el Csorna Erika, a galéria vezetője az MTI-nek.

Azért választották az Aranydió címet kiállításuknak - tette hozzá -, mert ez a karácsonyi dísz korábbra tehető a magyar hagyományokban, mint a fenyőfaállítás.

A karácsonyfa elterjedése előtt, a téli napfordulón a termőág volt a tavaszt jelképező családi dísz, amelyet aranyozott dióval, almával, ültetni való hagymával díszítettek. Karácsonyfát - bécsi mintára - Brunszvik Teréz állított először Magyarországon 1824-ben. A feldíszített fenyőfaállítás szokásának terjedésével a karácsonyfadíszekben a kereszténység előtti és a liturgikus hagyományok találtak egymásra.

A termékenységet szimbolizáló aranydió és a paradicsomi életfán tekergő kígyót jelképező papírlánc a mai napig lehagyhatatlan díszei a karácsonyfának - foglalta össze Csorna Erika.