Jakobi László, a sorozat rendezője szerint rendkívüli hangversenyre számíthat a közönség, mert két különleges mű hangzik el. A másodikként felcsendülő Schubert-szonátát - amely a zeneszerző utolsó műveinek egyike - a pályatárs Schumann így jellemezte: feltűnően más, mint többi művei. Egyszerű, dallamokban mégis gazdag.

Az első darab, Vidovszky László alkotása is meglepően más, mint amit a kortárs zenében elfogadott a publikum. Pedig - idézte fel a koncertrendező - nem is vadonatúj műről van szó. A XX. századi magyar zenének abban a korszakában keletkezett, amelyben a fiatal magyar zeneszerzők Új Zenei Stúdióban csoportosuló körének egyik legfontosabb törekvése a hagyományokhoz való viszony merész újragondolása volt.

Az Új Zenei Stúdió idén, a Budapesti Őszi Fesztiválon zenei maratonnal ünnepelte alapítása negyvenedik évfordulóját. A stúdió munkájában Csapó Gyula, Jeney Zoltán, Eötvös Péter, Dukay Barnabás, Serei Zsolt, Sáry László mellett Kocsis Zoltán is részt vett. Vidovszky művét 1977-ben a Zeneakadémia nagytermében Kocsis Zoltán mutatta be (Schubert és Ravel zongoradarabjai mellett).

"Nem túlzás azt állítani, hogy ez az 1975-ben befejezett zongoradarab később a magyar zeneszerzés e korszakának egyik emblematikus alkotásává vált" - állítja Szitha Tünde zenetörténész.

Néhány évvel ezelőtt a Salzburgi Ünnepi Játékok a magyar kultúra bemutatását állította programjai középpontjába, a díszvendégek - Kertész Imre, Nádas Péter és Esterházy Péter - tiszteletére adott hangversenyen Nádas Péter kérésére Vidovszky László Schroeder halála című zongoradarabja szólalt meg.

A Schroeder halála megírása után több mint negyedszázaddal is nagy hatást gyakorol hallgatóságára. A zongoristából és három asszisztensből álló kvartett olyan alakzat, melynek alapötlete aligha jöhetett volna létre a Stúdió tagjai nélkül - emlékeztetett rá Jakobi László. Megszólaltatása nemcsak a zongorista, hanem a zongorát preparáló három asszisztens számára is virtuóz feladat.

Bár hagyományos értelemben vett dallamok a Schroeder halálában nincsenek, a dallamként összegződő hangképződmények mégis fontos szerepet játszanak benne.

Schroeder Charles Schulz Peanuts-sorozatának zongorista szereplője. A legnagyobb amerikai lapokban heti rendszerességgel közölt képregény nemcsak a tengerentúlon, hanem Nyugat-Európában is rendkívül népszerű volt. A sorozat sajátos - és a '68-as nemzedék számára fontos - filozófiát hordozott: Charlie Brown, Lucy, Schroeder és mások, valamint Snoopy kutya jeleneteiben kedves elnézéssel, néha szarkasztikus gúnnyal, olykor szelíd iróniával ábrázolta az amerikai kultúra gyengéit.