Az ipari zene és a techno egyik "alapvetése" többször járt már Magyarországon; a mostani látogatás nemcsak a jubileumi koncert miatt lesz különleges. Az A38 állóhajó mellé nemrég illesztett úszó kiállítótéren, a művészdereglyén december 10-én kora este a Laibach-hoz köthető Neue Slowenische Kunst (NSK) művészcsoportot bemutató videoinstalláció-kiállítás nyílik, majd Szombathy Bálint vajdasági származású multimediális művész, művészettörténész performansza vezeti be a koncertet.

"A nyolcvanas évek közepén a nemzetközi zenei szakmát és a közönséget egyaránt meglepte, hogy egy problematikus és sok tekintetben kritikus zenekar jelentkezett Kelet-Európából, ahol a rock- és popzenében korábban nem történt semmi a nyugati stílus másolásán kívül. A Laibach sem elsősorban zenei kísérletei miatt került a figyelem középpontjába, hanem inkább ideológiai töltete volt eredeti, hiszen - bár ismert narratív és képi motívumokat alkalmazott - sikerült összekapcsolnia a művészetet az élettel, a társadalmi valósággal és provokálni a politikai elitet" - mondta az MTI-nek Szombathy Bálint, aki az elmúlt évtizedekben több tanulmányában is foglalkozott a Laibach és az NSK történetével.

Mint kiemelte, december 10-i performanszában fontos szerep jut annak a videofelvételnek, amely Zászlók című 1995-ös műsorát eleveníti fel. A boszniai háború idején tartott előadásának témája Jugoszlávia véres széthullása volt, és ehhez szolgáltatta a háttérzenét a Drzava (Állam) című Laibach-szám. A performanszban megjelenik Jugoszlávia és néhány szövetségi tagköztársaság, valamint a nemzetközi munkásosztály zászlaja, továbbá a művész vére, amely lecsorog az 1974-es titói alkotmányra.

"Tudatos játék ez a totalitárius szimbólumokkal a legkülönfélébb nyelvi eszközök révén, akárcsak a Laibachnál. Az egypártrendszer elé úgy tehetünk leghitelesebben és leghatásosabban tükröt, hogy szembefordítjuk valami hasonló, korlátlan hatalmon alapuló rendszer ideológiai jelképrendszerével, illetve egy azonos természetű nyelvvel. A kommunizmus ellenében ez kizárólag a náci-fasiszta ideológia lehetett" - hangsúlyozta a művész.

A nyolcvanas évek elején-közepén a Laibach látványos akciói, provokációi kiváltották a jugoszláv kommunista rezsim ellenszenvét, művészeti-ideológiai elképzeléseik pedig egy virtuális állam, a Neue Slowenische Kunst kikiáltásába torkollottak.

Szombathy Bálint felidézte, hogy az NSK-val kapcsolatos első országos botrány akkor tört ki Jugoszláviában, amikor a Tito születésnapjával összevont Ifjúság Napja poszterén egy német nemzeti szocialista plakát emberalakját használták fel. Az eset felrázta a társadalom egészét, egy újfajta, szokatlan gondolkodást indított el. Hozzátette: ezért volt fontos a Laibach számára a militarista formakultúra használata, nem pedig valami olcsó divattrükk miatt.

A Laibach és az NSK, illetve a szlovén függetlenség ügye kölcsönösen vitte egymást előre. A művészettörténész úgy látja, a Laibach drámai hangon előre jelezte a testvéri délszláv népek összetűzését, a háborút. Milosevic hegemón törekvései felgyorsították a tagköztársaságok önállósulási törekvéseit, a szlovén politikusok pedig felismerték, hogy kis országként újfajta eszközökkel vívhatják ki a nemzetközi közvélemény rokonszenvét.

"Ezért támogatták az NSK zenei, képző-, film- és videoművészeti, színházi, egyszóval multimediális produkcióját, amelynek nyelve a vezető európai művészetek nyelvével volt azonos" - jegyezte meg a művész.

Arra a felvetésre, hogy az egykor tiltott NSK virtuális állampolgárságát manapság bárki megvásárolhatja 50 euróért, Szombathy Bálint azt mondta, nincs ezzel komolyabb baj, azon kívül, hogy egyre kevesebb embernek lesz 50 eurója egy szimbolikus útlevélre. "Nem csináltak mást, mint hogy alkalmazkodtak a pénzközpontú világszemlélethez".

A 2000-es évek közepén a Laibach egy amerikai turnét követően Divided States of Amerika címmel DVD-t adott ki; szemükben a 2001. szeptember 11. utáni Amerika is totalitárius rendszer. Szombathy Bálint ezzel kapcsolatban kiemelte: a Laibach enyhén utal arra, hogy amit általában demokráciának nevezünk, az mintaként eltérően minősíthető és meghatározható.

A művészet és a totalitarizmus viszonya kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a művészet folyamatosan alkalmazza a mimikrit, és sohasem idegenkedik olyan nyelvi és tartalmi minőségek beépítésétől, amelyek a művészeten kívülről jönnek.

"Az NSK nem véletlenül tette meg egyik központi maximájává annak a hitleri-goebbelsi megnyilatkozásnak a fordítottját, amely szerint a náci vezetők kijelentik, hogy ők valójában politizáló művészek. Az NSK azt mondja: ők, az európai popkultúra képviselői politikusnak vallják magukat. Vajon nem arról a szándékról van szó csupán, hogy ezáltal levegyék a vállukról a felelősség terhét?" - tette fel a kérdést a művészettörténész.

A Laibach ma az egyik legismertebb szlovén védjegy, olyan, amely nem kopik. Legutóbb egy évvel ezelőtt jártak Magyarországon, akkor a Petőfi Csarnokban dübörögtek a militáns ritmusok. A zenekar jelenlegi tagjai: Milan Fras (ének), Eva Breznikar (vokál, dob), Natasa Regovec (vokál, dob), Luka Jamnik (billentyűsök), Primoz Hladnik (billentyűsök) és Janez Gabric (dob).

A Laibach december 10-én a Ljubljana Calling városfesztivál keretében lép fel az A38-on, ahol egy nappal később a Srecna Mladina nevű, szintén szlovén zenekar is koncertet ad.