építészet
2010. 12. 04.
Francia Indokína építészeti örökségét veszélyezteti a modernizálás
Amikor néhány hónapja a kambodzsai fővárosban leromboltak egy régi iskolát, a kulturális örökség védelmezőit elszomorította, hogy a francia Indokína építészeti örökségének egy újabb darabja pusztult el. De van miért aggódniuk a szomszédos Vietnamban és Laoszban is.
A francia koloniális építészet a maga nagy balkonjaival és jellegzetes tetőivel évtizedeken keresztül meghatározta Kambodzsa, Vietnam és Laosz városainak arculatát - még azt követően is, hogy a franciák 1954-ben kivonultak Indokínából. Mára azonban a térség több száz épületét ledózerolták, hogy helyükre lakó- vagy irodaházakat építsenek a nagyvárosokban, ahol az ingatlanárak alaposan megugrottak.
"Phnompenben csak nagyon kevés, sőt szinte semmiféle védelmet nem kap az az örökség, amelyet ezek a fontos épületek képviselnek" - mondja Daryl Collins építészettörténész, aki a kambodzsai fővárosban dolgozik. "Ez igazán nagy kár, mert egy napon sajnálni fogják, hogy olyan sok régi épület végleg eltűnt" - teszi hozzá az ausztrál férfi.
Az 1908-ban épült szakiskolát februárban rombolták le, ez az épület volt a legfrissebb ismert áldozata Kambodzsa gyors modernizálásának. Phnompent valaha "Ázsia gyöngyszemének" nevezték és a térség egyik legszebb városának tekintették a maga nagy, francia stílusú sugárútjaival, gondosan ápolt kertjeivel és impozáns épületeivel. Ám architektúrájának védelmezői szerint vonzerejének jó része riasztó sebességgel tűnik el.
Becsléseik szerint a vörös khmerek uralmát és az évtizedekig tartó polgárháborút túlélő phnompeni épületek 30 százalékát lebontották az elmúlt másfél évtized során. "Nem kellett volna lerombolni a francia épületeket, restaurálni kellett volna őket, hogy szépek és újak legyenek" - hangsúlyozza a 76 éves Cheng Moeun, aki italokat árul a királyi palota közelében lévő romos koloniál épület előtt.
Erre azonban nincs pénz, és a tulajdonosok nem igazán érdekeltek benne - jegyzi meg Szamraing Kamszan, a kambodzsai kulturális minisztérium egyik magas rangú illetékese, aki a történtek ellenére azt hangoztatja, hogy a kormány meg akarja őrizni a régi épületeket.
A határon túl Laosz és Vietnam ugyancsak erőfeszítéseket tesz a francia építészeti örökség megmentésére - magyarázza Collins.
Hoang Dao Kinh vietnami művészettörténész szerint Hanoiban az ott épült több mint ezer francia épület közül mindössze néhány száz őrizte meg eredeti koloniál stílusát. 2001-ben törvényt hoztak ezeknek a kincseknek a megőrzésére, de megvalósítása nagy akadályokba ütközött - ismeri el, kiemelve, hogy azért születtek sikerek, például Dalat városában.
Laoszban a festői Luang Prabang gyarmati stílusú épületei csábítják a turistákat, a kormány pedig szeretné a fővárosban kamatoztatni az érdeklődést. Kenthong Nuanthasing kormányszóvivő szerint Vientián épületeit felújították és "igen jó állapotban vannak".
Ám miközben Laosz a jelek szerint ezekkel a felújításokkal szeretné a turistákat a fővárosba vonzani, Hun Sen kambodzsai miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatai kevésbé bíztatóak. Amikor szeptemberben bejelentette, hogy egy 555 méter magas torony felépítését tervezik Phnompenben, megjegyezte, hogy sokan meg akarják őrizni a régi épületeket. "De ki lesz a felelős, ha összedőlnek?" - tette fel a kérdést, majd így folytatta: "Ne legyetek olyan konzervatívok! A felhőkarcolók itt is megjelennek. Építsünk toronyházakat!"
"Phnompenben csak nagyon kevés, sőt szinte semmiféle védelmet nem kap az az örökség, amelyet ezek a fontos épületek képviselnek" - mondja Daryl Collins építészettörténész, aki a kambodzsai fővárosban dolgozik. "Ez igazán nagy kár, mert egy napon sajnálni fogják, hogy olyan sok régi épület végleg eltűnt" - teszi hozzá az ausztrál férfi.
Az 1908-ban épült szakiskolát februárban rombolták le, ez az épület volt a legfrissebb ismert áldozata Kambodzsa gyors modernizálásának. Phnompent valaha "Ázsia gyöngyszemének" nevezték és a térség egyik legszebb városának tekintették a maga nagy, francia stílusú sugárútjaival, gondosan ápolt kertjeivel és impozáns épületeivel. Ám architektúrájának védelmezői szerint vonzerejének jó része riasztó sebességgel tűnik el.
Becsléseik szerint a vörös khmerek uralmát és az évtizedekig tartó polgárháborút túlélő phnompeni épületek 30 százalékát lebontották az elmúlt másfél évtized során. "Nem kellett volna lerombolni a francia épületeket, restaurálni kellett volna őket, hogy szépek és újak legyenek" - hangsúlyozza a 76 éves Cheng Moeun, aki italokat árul a királyi palota közelében lévő romos koloniál épület előtt.
Erre azonban nincs pénz, és a tulajdonosok nem igazán érdekeltek benne - jegyzi meg Szamraing Kamszan, a kambodzsai kulturális minisztérium egyik magas rangú illetékese, aki a történtek ellenére azt hangoztatja, hogy a kormány meg akarja őrizni a régi épületeket.
A határon túl Laosz és Vietnam ugyancsak erőfeszítéseket tesz a francia építészeti örökség megmentésére - magyarázza Collins.
Hoang Dao Kinh vietnami művészettörténész szerint Hanoiban az ott épült több mint ezer francia épület közül mindössze néhány száz őrizte meg eredeti koloniál stílusát. 2001-ben törvényt hoztak ezeknek a kincseknek a megőrzésére, de megvalósítása nagy akadályokba ütközött - ismeri el, kiemelve, hogy azért születtek sikerek, például Dalat városában.
Laoszban a festői Luang Prabang gyarmati stílusú épületei csábítják a turistákat, a kormány pedig szeretné a fővárosban kamatoztatni az érdeklődést. Kenthong Nuanthasing kormányszóvivő szerint Vientián épületeit felújították és "igen jó állapotban vannak".
Ám miközben Laosz a jelek szerint ezekkel a felújításokkal szeretné a turistákat a fővárosba vonzani, Hun Sen kambodzsai miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatai kevésbé bíztatóak. Amikor szeptemberben bejelentette, hogy egy 555 méter magas torony felépítését tervezik Phnompenben, megjegyezte, hogy sokan meg akarják őrizni a régi épületeket. "De ki lesz a felelős, ha összedőlnek?" - tette fel a kérdést, majd így folytatta: "Ne legyetek olyan konzervatívok! A felhőkarcolók itt is megjelennek. Építsünk toronyházakat!"
További írások a rovatból
Cserépváraljai templomfelújítás és Micélium tudásköz-pont nyerte az idei Média Építészeti Díját
Pesti Attilával az okosotthonok kérdéseit jártuk körbe
Reflexió a girlscanscan Tripping on Modernist Monuments című kiállításáról