irodalom
2010. 12. 02.
A Süddeutsche Zeitung írása Paul Lendvai könyvéről
A gyűlölet kultúrája címmel közölt értékelést Paul Lendvai új könyvéről a Süddeutsche Zeitung.
A müncheni liberális újság bécsi tudósítója, Michael Frank szerint a kötet által kiváltott durva reagálások irritálóan világosan mutatják, mennyire ellentétes egymással a mély hazafiság és a pusztító nacionalizmus. Lendvai könyve példát mutat arra, miként szegül szembe a differenciált hazaszeretet a nacionalista düh merev szorításával, a hazáról és nemzetről szóló harsány jelszavakkal és a köréjük fonódó magyarkodással.
A kötet címe (Mein verspieltes Land - Eljátszott hazám) arra utal Frank szerint, hogyan játsszák el az ország jelenét és jövőjét. Lendvai meglátása szerint "az autokrata Orbán Viktor új, nemzeti-konzervatív rezsimje alatt Magyarország megindult az egypárti állam és ezzel a parlamentáris demokrácián túl elhelyezkedő átmeneti tér felé".
A Bécsben élő publicista bemutatja, "miként kótyavetyéli el Magyarország a kommunista időkben a piacgazdaság és a demokratizálás terén szerzett tapasztalatait; miként húzódik vissza a magyar társadalom a tömböket szétfeszítő éllovas szerepéből az erős ember utáni vágyakozásba; miként hódol egy agresszív magyarságeszmének, és adja át magát a nemzeti traumák anakronisztikus ápolásának".
A kötet "haragos lendülettel, ám egyúttal kellően részletesen mutatja be a rendszerváltás utáni kormányokat, amelyek gravitációs semmittevéssel és nemzeti büszkeségallűrökkel tékozolják el azt a társadalmi és gazdasági előnyt, amelyet Magyarország a kelet- és közép-európai új demokráciák között élvezett.
Azt, hogy éppen a régi apparátusmentalitású posztkommunista szocialistákra hárult a kemény reformok végrehajtása; azt, hogyan ápolják a magukat +demokratikusnak+ minősítő pártok az együttműködés helyett a gyűlölet kultúráját; azt, miként sűrűsödik a történelmi nagyság meg az igazságtalan történelem emlegetése új kritikus tömeggé, amely szükségszerűen riadóztatja azokat a szomszédos államokat, amelyeknek területén magyar kisebbségek élnek" - írta a Süddeutsche Zeitung tudósítója.
Szerinte Lendvai meglehetősen hiú módon szövi bele a kötetbe a maga megfigyelői szerepét. A könyvet Frank ennek dacára "kötelező olvasmányként" ajánlja európaiak számára, hozzátéve: "Lehetne ostorozni azt a tehetetlenséget és veszedelmes higgadtságot, amellyel a EU szemléli egy Európa szívében fekvő ország indulását egy új totalitarizmus felé - ám Lendvai visszafogja magát.
Annál indulatosabban viselkedik a jobboldali-nacionalista Magyarok Világszövetsége mint a határokon kívül élő magyarok egyedüli képviselője, szítva a nagymagyar indulatokat.
Emberei mindenütt árulóként szidalmazzák a szerzőt. Zürichben csúnya összetűzésekre került sor, Frankfurtban le kellett mondani egy felolvasást tettlegességtől való félelemből... Az a düh, amelyet Lendvainak az éllovasból válsággóccá vált Magyarország drámájáról írott könyve kivált, drasztikusan illusztrálja a leírtak valóságtartalmát" - zárta recenzióját a Süddeutsche Zeitung.
A kötet címe (Mein verspieltes Land - Eljátszott hazám) arra utal Frank szerint, hogyan játsszák el az ország jelenét és jövőjét. Lendvai meglátása szerint "az autokrata Orbán Viktor új, nemzeti-konzervatív rezsimje alatt Magyarország megindult az egypárti állam és ezzel a parlamentáris demokrácián túl elhelyezkedő átmeneti tér felé".
A Bécsben élő publicista bemutatja, "miként kótyavetyéli el Magyarország a kommunista időkben a piacgazdaság és a demokratizálás terén szerzett tapasztalatait; miként húzódik vissza a magyar társadalom a tömböket szétfeszítő éllovas szerepéből az erős ember utáni vágyakozásba; miként hódol egy agresszív magyarságeszmének, és adja át magát a nemzeti traumák anakronisztikus ápolásának".
A kötet "haragos lendülettel, ám egyúttal kellően részletesen mutatja be a rendszerváltás utáni kormányokat, amelyek gravitációs semmittevéssel és nemzeti büszkeségallűrökkel tékozolják el azt a társadalmi és gazdasági előnyt, amelyet Magyarország a kelet- és közép-európai új demokráciák között élvezett.
Azt, hogy éppen a régi apparátusmentalitású posztkommunista szocialistákra hárult a kemény reformok végrehajtása; azt, hogyan ápolják a magukat +demokratikusnak+ minősítő pártok az együttműködés helyett a gyűlölet kultúráját; azt, miként sűrűsödik a történelmi nagyság meg az igazságtalan történelem emlegetése új kritikus tömeggé, amely szükségszerűen riadóztatja azokat a szomszédos államokat, amelyeknek területén magyar kisebbségek élnek" - írta a Süddeutsche Zeitung tudósítója.
Szerinte Lendvai meglehetősen hiú módon szövi bele a kötetbe a maga megfigyelői szerepét. A könyvet Frank ennek dacára "kötelező olvasmányként" ajánlja európaiak számára, hozzátéve: "Lehetne ostorozni azt a tehetetlenséget és veszedelmes higgadtságot, amellyel a EU szemléli egy Európa szívében fekvő ország indulását egy új totalitarizmus felé - ám Lendvai visszafogja magát.
Annál indulatosabban viselkedik a jobboldali-nacionalista Magyarok Világszövetsége mint a határokon kívül élő magyarok egyedüli képviselője, szítva a nagymagyar indulatokat.
Emberei mindenütt árulóként szidalmazzák a szerzőt. Zürichben csúnya összetűzésekre került sor, Frankfurtban le kellett mondani egy felolvasást tettlegességtől való félelemből... Az a düh, amelyet Lendvainak az éllovasból válsággóccá vált Magyarország drámájáról írott könyve kivált, drasztikusan illusztrálja a leírtak valóságtartalmát" - zárta recenzióját a Süddeutsche Zeitung.
További írások a rovatból
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat