"Hatvanöt éves vagyok, és bár a hangomon talán még nem érződik a kor, fizikailag, idegileg nyilvánvalóan túl vagyok a csúcson. Szeretném utoljára a dalaimat jókedvűen és szenvedéllyel előadni nagy közönség előtt. Megnyugvással tölt majd el, ha a koncert után esetleg azt hallom vissza, hogy akár újra elkezdhetném a pályafutásomat" - jelentette ki Szörényi Levente az MTI-nek.

Mint mondta, nincs már kedve még egy olyan hosszú felkészüléshez, amely az ilyen jellegű fellépéseket megelőzi. Hozzáfűzte: mások invitálására ezután is szívesen fellép egy-egy koncerten; két-három számra felkészülni "álmából felébresztve" is képes.

"Bár a műsoron szereplő dalok jelentős részét évtizedek óta játszom, a mostani koncerten lesznek olyan számok, amelyeket soha vagy szinte soha nem adtam elő élőben. Ez különösképpen érvényes a harmadik szólólemezemre, amely úgy készült, hogy már megszűnt a Fonográf" - mondta Szörényi Levente.

A december 28-i koncert három blokkból áll majd. Az első, mintegy egyórás részben három szólólemeze anyagából hangzanak el dalok, a második, 45 percesre tervezett részben Szörényi Levente történelmi színpadi műveiből - István, a király; Atilla - Isten kardja; Árpád népe; Veled, Uram! - válogat, a harmadik, félórás blokk pedig az Illés zenekarnak írt szerzeményeiből készült válogatás.

Mint felidézte, szólólemezei egyfajta műhelyként, kiindulópontként szolgáltak későbbi munkákhoz. Az Illés feloszlása után, 1974-ben megjelent Utazásra épült később a Fonográf együttes, a már az Illés időszakában markánsan jelen lévő népzenei hagyományokat pedig a Hazatérés (1980) helyezte még inkább előtérbe, muníciót adva a Kőműves Kelemen rockballadához meg az István, a királyhoz is.
"Harmadik szólólemezemet, az 1986-ban megjelent Végtelen útont a hanglemezgyár gyakorlatilag eltüntette, a közönség alig ismeri. Az album dalait szinte egyáltalán nem játszottam még élőben, így ezeket a számokat jószerével újra meg kell tanulni. A Végtelen úton anyaga később hatással volt első oratóriumom, a Fénylő ölednek édes örömében megírására, sőt, hangzása, dallamvilága az Atilla - Isten kardja című színpadi mű létrejöttét is befolyásolta" - jegyezte meg Szörényi Levente.

A koncerten egy sessionzenészekből álló héttagú csapat kíséri Szörényi Leventét; a dobok mögött fia, Örs ül majd, ő már a 2004-es Fonográf koncerten és később az Illés utolsó, 2005-ös fellépésein is játszott.
"Nem éreztem azt, hogy a Fonográfnak újra össze kellene állnia.

A koncerttel elsősorban azt szeretném demonstrálni, hogy ez egy szólóéletmű. Eredeti elképzeléseink között szerepelt, hogy a harmadik, úgynevezett Illés-blokk alatt óriáskivetítőkről, régebbi felvételekről virtuálisan az elmúlt öt évben elhunyt két tag, Illés Lajos és Pásztory Zoli is velünk együtt játszik. Ezt azonban Illés özvegye nem engedélyezte, így okafogyottá vált, hogy Bródyval és Szabolcs bátyámmal mint Illés együttes zenéljünk. Bródy János itt ki is szállt a dologból, ráadásul olyan feltételeket támasztott a fellépéséhez, amibe én nem mehettem bele. Ez fájó pont, de nem akarok foglalkozni vele, a héttagú zenekar remekül fogja játszani a szerzeményeimet" - fogalmazott Szörényi.

Arra a kérdésre, hogy a nyolcvanas évek közepén mi sodorta végérvényesen a történelmi témájú színpadi művek felé, Szörényi Levente azt mondta, az Atilla-téma feldolgozásának ötlete egy időben született az István, a királyéval, és számára nem volt kérdés, hogy majd a hunokkal foglalkozó művet is meg fogja írni. Ráadásul izgatta, miként lehetne folytatni az Istvánt, és ebből lett később a Veled, Uram!, amely témájában kevésbé ünnepélyes.

"A négy évvel ezelőtt bemutatott Árpád népe számomra a magyar történelmi színpadi művek lezáró darabja, zeneileg és eszmeileg egyaránt. Ezzel mondtam el a véleményemet magyar történelmi helyzetekről, utalva a mai állapotokra is.

Több ilyen művet nem fogok írni, most az oratórikus jellegű műfaj foglalkoztat. Befejezésre vár az a munkám, amelynek egyik része Krisztus után néhány évtizeddel a közel-keleti Maszada-erődben várvédők és rómaiak harcát idézi fel, a második szín pedig ennek későbbi párhuzama, amikor a XIII. században a Pireneusokban Montségur fellegvárában az albigensek utolsó bástyáját csak tőrbecsalással volt képes felszámolni az egyesített pápai-királyi katonaság" - sorolta Szörényi Levente.

A koncerten az első részben vendégként színpadra lép Gryllus Dániel, Halmos Béla, Sebő Ferenc és Kozák József, a színpadi művekhez Kesselyák Gergely vezényletével a 60 tagú Danubia szimfonikus zenekar szolgáltatja a zenét, énekelni fog Kiss B. Attila, Feke Pál, Simon Boglárka, valamint a Társulat tagjai is.