Az előadás szövegkönyve Kertész Lilly Mindent felfaltak a lángok című önéletrajzi írása alapján készült, amelyet a rendező, Blaskó Balázs és Magyar Fruzsina dramaturg, valamint Fábry Péter dolgozott át színpadra - közölte a teátrum az MTI-vel.

A darab ismertetője szerint úgy dolgozták át színpadra a művet, hogy előtérbe helyezzék a történet "egriségét". Az alapötletet Pilisy Elemér fotógyűjteménye adta, amely a múlt század eleji Egert mutatja be. Ezért azt találták ki, hogy Lilly a képeiből rendezett tárlat kapcsán mesél unokájának arról, hogyan vesztette el a háborúban a családját.

Az összegzés szerint a történet 1944 márciusában, a német megszállással kezdődik és a következő év augusztusában, a főszereplő Egerbe való visszatérésével fejeződik be. Azt mutatják be, hogy a főhős miként szakadt ki a polgári biztonságot adó miliőből.

Olyan látványvilágot és teret idéznek a színpadon, amelyben nincsenek kellékek, hanem Karsai János pantomimművész mozgásrendszere segít megmutatni, hogyan bánik ember az emberrel. Karsai János olyan világot tár a közönség elé, amely a képzeletre épít. Bár nincs teherautó, gépfegyver vagy vagon a színpadon, mindez megjelenik a történet gesztusrendszerében, a színészek testtartásában, akár egy karlendítésben vagy arcjáték útján.

A darabban a szereplők három síkban jelennek meg: Lilly narrátorként az unokájának mutatja a régi Egert, eközben vissza-visszatér saját fiatalságához. A második síkot családtagjai jelenítik meg, akik már nem élnek és csupán régi, megbarnult fényképekről lépnek elő. A harmadik síkot a városlakók, a csendőrök, a koncentrációs táborok lakói adják, akik egyforma öltözetben, a szavak és a mozgás erejével stilizáltan jelennek meg.

A darab két főszerepét Saárossy Kinga és Mészáros Sára játssza az egri Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán. A stilizált díszlet Székely László, a jelmez Jánoskúti Márta munkája.