A párbeszédnek az alábbi területek áttekintését kell érintenie:

I. Az írók helyzete (szakmai, egzisztenciális)

— Adókedvezmény biztosítása a művészeti alkotótevékenység elnevezésű tevékenységre. Ezen a területen megoldandó feladatként jelentkezik, hogy ne csak a számlás kifizetések kapcsán, hanem a számlával nem rendelkező magánszemélyeknek való kifizetések kapcsán is érvényesüljön a kedvezményes adózás elve.

— Azok az állami díjjal — pl. középdíjjal, babérkoszorúval stb. — rendelkező művészek, akik nem kapnak rendszeres havi állami támogatást, mint pl. az olimpiai bajnokok vagy a digitális irodalmi akadémia tagjai, kaphassanak öregségi nyugdíj-kiegészítést, például a babérkoszorús írók az öregségi nyugdíj mellé a minimál nyugdíj 25 százalékát. Megítélésünk szerint ezt a gyakorlatot valamennyi művészeti területen be kell vezetni. A rászoruló alkotók számára biztosítani kell a segélyek nyújtásának lehetőségét a meglévő művészeti intézményrendszeren belül.

— Az állami középdíjakkal járó pénz megalázóan alacsony. A díjak és ösztöndíjak legyenek adómentesek. Érdemes egy-egy szakterület díjait tovább differenciálni, a fiatal írók számára javasoljuk egy új díj létrehozását. Az odaítélendő középdíjak számát — a presztízsnövelés érdekében — csökkenteni kell, a díjat odaítélő kuratórium működését a rendeletben pontosan kell szabályozni. 

II. Az írószervezetek működése, kapcsolatrendszere

— Biztosítani kell a magyar irodalom nemzetközi kapcsolatrendszerét. Ma az írók támogatással, ösztöndíjjal alig utazhatnak külföldre. A meglévőnél jóval nagyobb mértékben támogatni kell a magyar irodalom idegen nyelvekre való lefordítását, erre a célra külön alapot kell létrehozni.

— A film- és színházi törvényhez hasonlóan szükséges az irodalom területéhez kötődő törvény létrehozása. Ennek a törvénynek kell biztosítania az irodalmi intézményrendszer jog szerinti működését. A törvényben külön ki kell térni arra, hogy a különböző gazdasági társaságok, vállalkozások, magánszemélyek adókedvezményt kaphassanak az irodalom támogatása után. Biztosítani kell a rangos írószervezetek hosszú távú, nem pályázatokhoz kötött működtetését.

— Az irodalmi szervezeteknek a minisztériummal megegyezésre kell jutniuk abban, hogy mely szervezetek milyen szinten vegyenek részt a díjakra, kitüntetésekre vonatkozó javaslatok kidolgozásában és a különböző szakmai kollégiumok munkájában.

III. A folyóiratok helyzete

— Az irodalmi intézményrendszer fenntartásának, működtetésének újragondolása során megkülönböztetett gonddal figyelni kell a meghatározó jelentőségű folyóiratok léthelyzetének javítására, ezen belül a 2009-ben indult hosszú távú támogatási rendszer továbbépítésére az NKA-n belül. Alapelvként el kell fogadni, hogy a folyóiratok szinte példányszámuktól függetlenül a szellemi élet legfontosabb elemei, a szellemi élet valójában a folyóiratokban és azokon keresztül zajlik.

— A nyilvánosság szerkezetének megváltozásához kötődően az állami támogatási rendszerben (NKA) létre kell hozni egy internetes szakkollégiumot, amely az internetes művészeti szakportálokat és több művészeti ággal foglalkozó portálokat kíséri figyelemmel, s támogatásban részesíti őket.

IV. A könyvkiadás helyzete

— Az NKA keretén belül növelni kell a két- vagy hároméves programok arányát, mert a jelenlegi struktúra nem biztosítja a tervezhetőséget, és az elmélyült szakmai munkát sem segíti az állandó pályázási kényszer.

— Az idegen nyelvű kiadások támogatásának a forrását meg kell növelni, s önálló programirodaként kell működtetni.

— Szabályozni kell a terület kereskedelmét, szét kell választani a könyvkiadást és a könyvkereskedelmet, a versenyjog idevágó szabályait is újra kell gondolni.

— Az Ideiglenes Márai Program struktúrájának véglegesítésébe és majdani munkájába az írószervezeteteket be kell vonni.

V. Média

A jelenleginél jóval nagyobb arányban biztosítani kell a kortárs irodalom és alkotóművészet jelenlétét a közmédiában.

VI. Oktatás és a kortárs irodalom helyzete, kapcsolata

Rendezvények szervezése, irodalmi fesztiválok középiskolásoknak, irodalmi táborok, rendszeres rendhagyó irodalomórák vidéken is. Külön feladatként kell gondoskodni az olvasóvá nevelés területéről, ez csak az anyanyelvű irodalomhoz kötődően mehet végbe.

Javasoljuk, hogy az érdekegyeztető tárgyalásra és a jelen tervezet kibontására a következő szervezeteket hívják meg:

Drámaírók Kerekasztala, Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL), Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), FOKUSZ Egyesület, Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Könyves Szövetség, IBBY – Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának Magyar Egyesülete, Írók Szakszervezete, József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK), Magyar Írók Egyesülete, Magyar Írószövetség, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozat (MAOE), Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesülete (MISZJE), Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, Magyar Műfordítók Egyesülete, Magyar Művészeti Akadémia, Pen Klub, Széchenyi Művészeti Akadémia, Szépírók Társasága, Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT), Vajdasági Írók Egyesülete.

Budapest, 2010. október 20.

Balogh Endre

a József Attila Kör elnöke 

Bednanics Gábor

a Fiatal Írók szövetségének elnöke

Csaplár Vilmos

a Szépírók Társaságának elnöke

Füzi László

a MAOE Irodalmi Tagozatának elnöke

Vasy Géza

a Magyar Írószövetség elnöke