A nívódíjakat a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében csütörtökön adták át az MTA székházában.

A kiadó közleménye szerint első alkalommal 1974-ben jutalmazták Akadémiai Nívódíjjal a kor legjelesebb hazai tudományos munkáit. Az azóta eltelt harminchat év bizonyította, hogy a szándék helyes volt, hiszen a kezdeményezésből hagyomány lett, miközben a cél ma is ugyanaz: elsősorban erkölcsi elismerésben részesíteni a közelmúlt legszínvonalasabb tudományos kiadványait és szerzőiket. A díjazottak évről évre az MTA tudományos osztályainak jelölése alapján a Magyar Tudományos Akadémia által támogatott és a kiadó gondozásában megjelent művek közül kerülnek ki.

Akadémiai Nívódíjban részesült "A nép követte a szabást." Folyamatok a magyar paraszti öltözködés alakulásában című néprajzi tanulmánykötetéért Flórián Mária, aki könyvében "a magyar paraszti öltözködés történeti problematikájával foglalkozik, és azokat az európai folyamatokba illeszti be".

Tőzsér János Metafizika című kötetéért kapta meg az elismerést. Munkájából az olvasók megtudhatják, hogy mit is gondolnak a mai filozófusok azokról a nagy metafizikai kérdésekről, amelyekkel Arisztotelész, Aquinói Szent Tamást, Descartes és mások foglalkoztak. "A filozófia nem megtanulásra váró, jól megalapozott igazságok gyűjteménye, hanem rivális álláspontoké, mellettük és ellenük szóló érveké, s Tőzsér István ilyennek ábrázolja, képet ad arról, hogy mit is jelent ma +filozofálni+" - emeli ki a közlemény.

Nívódíjas lett Szendrei B. Mária, a Periodica Mathematica Hungarica főszerkesztője, a Szegedi Bolyai Intézet egyetemi tanára, valamint az 1951 óta megjelenő Agrokémia és Talajtan című folyóirat és az Orvosi Hetilap. A közlemény szerint az utóbbi elismerés "egyben tisztelgés Fehér János professzor, az Orvosi Hetilap kiváló főszerkesztőjének az emléke előtt".
Turányi Tamás a Reakciómechanizmusok vizsgálata című munkájáért - amelyben a kinetikával, azaz az átalakulások sebességével foglalkozik - részesült elismerésben. "A könyvben felvonultatott rendkívül bonyolult és igényes matematika a téma néhány alapvető, a kutató kémikus és az ipari felhasználó, vagy a klímát vizsgáló vegyész számára nagyon lényeges vonatkozását tárja fel" - olvasható a méltatásban.

Beck Mihályt a Humor a tudományban című könyvéért tüntették ki Akadémiai Nívódíjjal. A kiadó szerint "a humor tudományáról sok mű született már, ám a tudomány humoráról most jelent meg első ízben átfogó munka. Beck Mihály könyvéből kiderül, hogy a tudomány nagyon is emberi dolog, ahol mindig van min nevetni: ironikus díjakon, humoros koholmányokon, a tudományos elnevezések vicces vonatkozásain, esetleg bolondos vagy éppen képtelen találmányokon, szabadalmakon".

Nívódíjjal ismerték el Lengyel Imre Regionális gazdaságfejlesztés című munkáját, amelyben a szerző "átfogó szintézist ad napjaink regionális versenyképességének elméleti alapjairól, gyakorlati megoldásairól, a területi-társadalmi egyenlőtlenségek mérséklését szolgáló globális és állami felelősségről".

Mészáros Ernő a Környezettudományi lexikonért lett nívódíjas. A környezettudomány legfontosabb fogalmait bemutató kiadvány "az emberi hatásokkal, a földi környezet működésével, az ember és környezete kapcsolatával foglalkozik".

Nívódíjat kapott Holics László, a Fizika című kötet főszerkesztője is. A kiadvány "igazi alapmű, az érettségire, felvételire készülő középiskolások, a felsőoktatásban fizikát hallgatók, illetve oktatóik kipróbált segédeszköze".

Pál József a Dante. Szó, szimbólum, realizmus a középkorban című kötetéért részesült elismerésben. A közlemény indoklása szerint a könyv bemutatja a középkori gondolkodásmód és mentalitás sajátosságait - a szimbólumalkotást, a "teológiai realizmus" működését, a zene és a képzőművészet szerepét az Isteni színjátékban.

Ugyancsak Akadémiai Nívódíjban részesült az Angol-magyar és magyar-angol kéziszótárért Magay Tamás, "akinek neve az anglisztikában összefonódott a szótárkészítéssel, szótárírással. (…) Immár közel 50 szótárt szerkesztett, amelyek együttes oldalszáma több mint 30 000 oldal".