A Louvre múzeumának üvegpiramisa alatti 3 ezer négyzetméter alapterületű kiállítótérben november 18. és 21. között 14. alkalommal rendezik meg a fotóművészet egyik legjelentősebb éves találkozóját, amelyre csaknem 40 ezer látogatót várnak a szervezők.

A vásár programjaihoz számos múzeum és galéria csatlakozik, idén egyik kiemelt helyszín a Párizsi Magyar Intézet. Az esemény központi kiállításának tematikája Közép-Európa, plakátján André Kertész egyik fotója szerepel. A világhírű magyar fotós munkáiból jelenleg egy nagyszabású életműtárlat is megtekinthető a Tuileriák kertjében található Jeu de Paume kiállítóhelyen.

Guillaume Piens, a Paris Photo igazgatója szerint az idei díszvendég Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Lengyelországot a közös temperamentumon kívül a közös történelem, a kommunizmus is mélyen összeköti: a cenzúrát megtapasztalt művészek minél inkább üldözöttek voltak, annál inkább invenciózus fotókat alkottak.

A kortárs generáció pedig gyakran utal munkáiban a történelmi múltra és annak hagyományaira - fejtette ki a Le Figaro című napilapnak az igazgató.

A közös történelem ellenére minden egyes országnak megvannak a sajátosságai, elsősorban abból a szempontból, hogy a fotózás mikor és hogyan válhatott valódi és elismert művészetté.

Magyarországon és Csehországban a húszas-harmincas években már az avantgárd korszaka virágzott, míg Lengyelországban erre a hatvanas évekig kellett várni. A lengyel fotóművészet Szlovéniához és Szlovákiához hasonlóan csak most talált magára igazán, mert korábban nem volt jelentős hagyománya, miközben a magyarok a világ modern fotóművészetét alapozták meg - hangsúlyozta Guillaume Piens.

"A magyar fotó védjegye a különösen kifinomult humorérzék, s a magyarok művészete mindig eredeti és invenciózus. Óriási fantáziával rendelkeznek és megszámlálhatatlan újítást köszönhet nekik a fotózás" - tette hozzá, példaként említve Moholy-Nagy Lászlót, Brassait, Robert Capát és nem utolsósorban André Kertészt, akinek felvételei már egymillió dollárért is keltek el árveréseken.

A központi kiállításon kívül - ahol közel száz művész munkái láthatók - a közép-európai fotósok alkotásai közül a 25 országból érkezett 106 kiállító (91 fotógaléria illetve ügynökség és 15 művészeti kiadó) standján pénztárcájuknak és ízlésüknek megfelelően átlagosan 300 és 100 ezer euró között válogathatnak a fotó szerelmesei az egyre drágábban kínált vintázsok (korabeli, eredeti előhívású felvételek) között. A gyűjtők körében általában a hatvanas-hetvenes évek
amerikai dokumentarista alkotói iránt a legnagyobb a kereslet.

A budapesti Vintage Galéria hosszú időn át nemcsak Magyarországot, hanem a volt kommunista országokat is egyedül képviselte Párizsban. A Vintage mellett idén Magyarországról a Faur Zsófi - Ráday Galéria és a Lumen Galéria egy szakmai zsűri választása alapján, külön standdal is szerepel a Paris Photón.

A két, fiatalokat képviselő galéria fotóművészeinek munkáiból a Párizsi Magyar Intézet (PMI) is rendezett egy külön tárlatot, valamint formELLES címmel megnyílt kiállításán párhuzamba állítja a huszadik század eleji alkotásokat - többek között Brassai, André Kertész, Martin Munkácsi és Moholy-Nagy László munkáit - a kortárs fotográfiákkal. A párizsi fotóhónap (Mois de la Photo) részeként a PMI-ben megnyílt tárlatok január 15-ig tekinthetők meg.