építészet
2010. 11. 08.
Életre kelt a hajósi kastély barokk kertje
Hajóson a felújított egykori érseki kastély szeptember végi átadása után pár héttel elkészült az eredeti pompájában helyreállított barokk kert is.
A szeptemberi kastélyavató óta már több mint 4 ezer látogatója volt a megyei önkormányzat kezdeményezésére felújított volt főúri lakhelynek. A megye egyik legrégebbi világi műemlékének nemcsak a fő- és melléképülete született újjá, hanem a parkja is, ahol a füvesítést követően megkezdődött a növények betelepítése.
Gyertyánok, lila akácok, tiszafák, díszkörtefák, bukszusok, vadszőlők "nőttek varázsütésre" Magyarország első teljesen helyreállított barokk kertjében. Az előnevelt fákat erőgépek segítségével helyezték el az ültetőgödrökben. A hatméteres, őszi ruhában pompázó fák máris lenyűgöző látványt nyújtanak a sétányokkal, szökőkúttal díszített parkban.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a kihasználatlanul álló hajósi érseki kastély rekonstrukcióját, turisztikai vonzerővé fejlesztését tűzte ki célul, melyet a Megyei Múzeumi Szervezet üzemeltetésében interaktív, látogatóbarát bemutatóhelyként működtet. Az 563 millió forintba került beruházáshoz 470 millió forintos pályázati támogatást nyert el a megyei önkormányzat.
Egy év alatt a megye egyik legrégebbi világi műemléke újult meg, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön.
A hajósi kastélyt és melléképületeit 1739-40-ben építtette gróf Patachich Gábor kalocsai érsek. Patachich készíttette az emeleti dísztermek gyúrt műmárványból készített díszítéseit is, melyek falmezőiben III. Károly, Erzsébet Krisztina, Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc nagyméretű, egészalakos képmásai kaptak helyet.
Ezeket hosszú ideig a hajósi plébánián őrizték, most visszakerültek a kastélyba. Az épületben 1907-08-ban Városy Gyula érsek a Haynald Lajos bíboros-érsek által alapított gyermekotthont helyeztette el. Az ekkor történt átalakítás során boltozatokat, közfalakat bontottak el, s ugyanekkor tűnt el a kastély teljes belső berendezése is. Az addig zsindelyfedésű tetőt cseréppel borították újra.
Az államosítás után kisebb átalakítások történtek, ekkor csupán néhány közfalat bontottak ki a továbbra is gyermekotthonként működő épületben.
A kastély funkciója az 1990-es években megszűnt. Ezután az országos műemléki védettség alatt lévő kastélyépület üresen, kihasználatlanul állt.
Gyertyánok, lila akácok, tiszafák, díszkörtefák, bukszusok, vadszőlők "nőttek varázsütésre" Magyarország első teljesen helyreállított barokk kertjében. Az előnevelt fákat erőgépek segítségével helyezték el az ültetőgödrökben. A hatméteres, őszi ruhában pompázó fák máris lenyűgöző látványt nyújtanak a sétányokkal, szökőkúttal díszített parkban.
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat a kihasználatlanul álló hajósi érseki kastély rekonstrukcióját, turisztikai vonzerővé fejlesztését tűzte ki célul, melyet a Megyei Múzeumi Szervezet üzemeltetésében interaktív, látogatóbarát bemutatóhelyként működtet. Az 563 millió forintba került beruházáshoz 470 millió forintos pályázati támogatást nyert el a megyei önkormányzat.
Egy év alatt a megye egyik legrégebbi világi műemléke újult meg, amely építészettörténeti, művészettörténeti és kultúrtörténeti adottságait tekintve is az egyik legjelentősebb épület az Alföldön.
A hajósi kastélyt és melléképületeit 1739-40-ben építtette gróf Patachich Gábor kalocsai érsek. Patachich készíttette az emeleti dísztermek gyúrt műmárványból készített díszítéseit is, melyek falmezőiben III. Károly, Erzsébet Krisztina, Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc nagyméretű, egészalakos képmásai kaptak helyet.
Ezeket hosszú ideig a hajósi plébánián őrizték, most visszakerültek a kastélyba. Az épületben 1907-08-ban Városy Gyula érsek a Haynald Lajos bíboros-érsek által alapított gyermekotthont helyeztette el. Az ekkor történt átalakítás során boltozatokat, közfalakat bontottak el, s ugyanekkor tűnt el a kastély teljes belső berendezése is. Az addig zsindelyfedésű tetőt cseréppel borították újra.
Az államosítás után kisebb átalakítások történtek, ekkor csupán néhány közfalat bontottak ki a továbbra is gyermekotthonként működő épületben.
A kastély funkciója az 1990-es években megszűnt. Ezután az országos műemléki védettség alatt lévő kastélyépület üresen, kihasználatlanul állt.
További írások a rovatból
Cserépváraljai templomfelújítás és Micélium tudásköz-pont nyerte az idei Média Építészeti Díját
Más művészeti ágakról
Tudósítás a „Szaporodnak a jelek” című Esterházy-konferencia második napjáról