bezár
 

zene

2010. 11. 07.
Megkoszorúzták Erkel Ferenc sírját a Fiumei úti sírkertben
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A 200 éve született Erkel Ferenc zeneszerző sírjánál tartottak megemlékezést a Fiumei úti sírkertben vasárnap délben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint az Erkel Ferenc Társaság együttes szervezésében.

prae.hu

A bizottság főtitkára, Radnainé Fogarasi Katalin rámutatott: mint most is, minden kegyeleti megemlékezés az Erkel Ferenc komponálta Himnusz hangjaival kezdődik.

Erkel Ferenc páratlanul gazdag életművet hagyott hátra - hangsúlyozta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára, Kálnoki-Gyöngyössy Márton. "Felsorolni is sok a tisztelő utódoknak, mennyi mindent sűrített egy élet munkájába: karmester, zongoraművész, évtizedeken át a Nemzeti Színház zenei vezetője, a magyar operajátszás irányítója, a Budapesti Filharmóniai Társaság, a dalárszövetség alapítója, a Zeneakadémia első igazgatója volt."

Sokoldalú tevékenysége szinte felbecsülhetetlen, hiszen magyar történelmi drámákat ültetett át operaszínpadra kiemelkedő sikerrel, ugyanakkor a klasszikus európai szerzőket és kortársai alkotásait is ő vezette be a hangversenyéletbe - fűzte hozzá. E koncertélet és a kórusmozgalom hivatásossá tétele ugyancsak az ő érdeme.

Erkel operái a magyar nemzetet szolgálták, a Bátori Mária, a Bánk bán, a Hunyadi László és a többi öt zenedráma, kódolva vagy kódolatlanul a kor problémáit tették érzékletessé - vélte Kálnoki-Gyöngyössy Márton. De nyitott volt az európai alkotók iránt, neki köszönhető, hogy Donizetti, Rossini, Verdi, Wagner művei ismertté váltak.

Megírta a Himnuszt, amely az 1848-as forradalom bukása után, az elnyomás éveiben, valóságos népénekké vált. A közönség szívében nem szűnt meg a szeretet művei iránt.

Erkel szülővárosának, Gyulának a polgármestere, Görgényi Ernő arról beszélt, hogy a zeneszerzőt már életében milyen megbecsülés övezte, és azóta is milyen módon tartják életben az emlékezés lángját.

Bónis Ferenc zenetörténész, az Erkel Ferenc Társaság elnöke Kodály Zoltánt idézte, aki elődje születésének 150. évfordulóján, 50 évvel ezelőtt egy tudományos emlékülésen kijelentette: Erkelt nem kell "exhumálni", hiszen művei nélkül nem lehet teljes a magyar operajátszás, a budapesti operaház műsora. A Hunyadit 1844, a Bánk bánt 1861 óta játsszák. Műve előremutató voltát igazolja, hogy a népművészet értékei nemcsak a maga munkáiban, hanem példájára évtizedekkel később Kodály és Móricz Zsigmond alkotásaiban is megmutatkoznak - jellemezte a zenetörténész.

Erkel születésének évfordulója alkalmából délután az Úri utca 24-es számú ház falán avatnak emléktáblát, majd a Magyar Operaházban kamarakiállítást nyitnak, este pedig felcsendül a Bánk bán úgynevezett ősváltozata.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Beszélgetés Karosi Júlia jazz-énekessel
Interjú Wéber Kristóffal a klasszikus művészetekről és a Keringőről

Más művészeti ágakról

színház

Egy tökéletes nap Szenteczki Zita rendezésében a Hatszín Teátrumban
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
art&design

Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés