"Elvis januárban lenne 76 éves, és bár már 33 éve halott, elképesztő, mennyire népszerű. Talán még inkább, mint életében. Amerre járok a világban, azt tapasztalom, hogy egymást követő generációk fedezik fel a zenéjét" - mondta Joe Esposito.

A TCB Band 2011. január 25-én ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában. Az Elvist 1969-től haláláig, 1977-ig kísérő zenészekkel együtt Joe Esposito, Presley egykori jobbkeze, turnémenedzsere is színpadra lép.

"A koncert során a számok között, három-négy alkalommal jövök majd ki a közönség elé, és történeteket, anekdotákat fogok mesélni arról, milyen volt sok-sok éven át együtt dolgozni Elvisszel, milyen közös dolgaink voltak" - fejtette ki a 72 éves Esposito, aki gyakran szerepel a TCB Band koncertjein.

Esposito felidézte, hogy 1959-ben Németországban, Bad Nauheimben találkozott először Elvisszel, mindketten az ottani amerikai bázison, Frankfurttól nem messze töltötték sorkatonai szolgálatukat.

"A bázis fotográfusa, aki jó barátom volt, Elvis minden lépését követte, hiszen egyenruhás dedikált képei óriási reklámot jelentettek az amerikai hadsereg számára. Egy hétvégén Elvis ott volt egy amerikai futballmeccsen, szükségük volt még egy játékosra és nekem szóltak. Persze, hogy igent mondtam. El kellett mennem a házához, ahol kijött az ajtóhoz, amikor megérkeztem, és bemutatkozott. Ezt mondta: +Hi, I'm Elvis Presley+, mintha nem tudtam volna magamtól is. Igazi gentlemanként viselkedett; kezet fogtunk, mosolygott. Azon a napon kezdődött a barátságunk" - emlékezett vissza Joe Esposito.

Esposito hamarosan mindenese, jobbkeze, turnémenedzsere lett Elvisnek, és idővel ő fogta össze a Király filmforgatási terveit és a beérkező forgatókönyveket is. Presley 1956 és 1969 között több mint harminc filmben szerepelt, színészként mégsem tartotta őt sokra a szakma.

"Nem értek egyet azzal a megközelítéssel, hogy Elvis megbukott mint filmszínész, mert soha nem kapott lehetőséget tehetsége kibontakoztatására. Pedig imádta a filmezést! Csaknem valamennyi mozija a dalairól és gyönyörű lányokról szól, és ha megnézi, színészként mindig rendben volt, különösen a King Creole-ban, amelyben Walter Matthau volt a partnere. A rendezőket kellene megkérdezni, miért ilyen pocsék filmekben játszatták" - mondta erről Esposito.

Elvis környezetében, memphisi otthonában, Gracelandben az 1950-es évek második felétől egészen haláláig mintegy tucatnyi testőr, intéző, szakács, egyéb alkalmazott és rokon volt jelen. Őket nevezte el a sajtó akkoriban Memphis Maffiának.

"Nem zavar a Memphis Maffia elnevezés, hiszen Chicagóból jöttem. A név onnan ered, hogy amikor először mentünk koncertezni Las Vegasba, a társaság elegáns limuzinokkal érkezett meg, és fekete öltönyben, napszemüvegben szálltunk ki. Elvis úgy nézett ki közöttünk, mint a Keresztapa. Bár sokan azt hiszik, én magam soha nem tartoztam Elvis testőrei közé. Az én dolgom az volt, hogy a turnéin minden rendben menjen, legyen repülőgép, megfelelő szállás, rendelkezésre álljanak az autók, mindenhová időben odaérjen" - árulta el Esposito.

Hangsúlyozta, hogy Elvis környezetéből többekkel ma is tartja a kapcsolatot, ugyanakkor nem tekinti barátjának azokat a testőröket - köztük Red Westet, Sonny Westet és Dave Heblert -, akik, miután Elvis két héttel halála előtt, 1977. augusztus 1-jén elbocsátotta őket, egy könyvet jelentettek meg Presleyről, amelyben kitálaltak róla.

Rengeteg történet kering Elvis pazarló életmódjáról, limuzinvásárlásairól az éjszaka közepén, tivornyákról a házában, gyógyszerfüggőségéről, fegyvergyűjtési szenvedélyéről.

"Hát igen, jó kis partik folytak nála, de nem mondanám, hogy ezek nagyon vadak lettek volna. Elvis nem ivott alkoholt, ugyanakkor rengeteg nő fordult meg a házában. Folyamatosan szólt a zene meg a tévé, focimeccseket vívtunk, volt, hogy egész mozikat béreltünk ki. Elvis olyan volt, mint egy nagy gyerek, ami talán amiatt volt, hogy kiskorában szegénység vette körül, aztán a hírnévvel elképzelhetetlenül sok pénz hullott az ölébe" - vélekedett Esposito.

A sztár egykori barátja az MTI kérdésére azt is felidézte, hogy Presley egy alkalommal halálos fenyegetést kapott. "Ez Las Vegasban történt, ahol Elvis 1969 és 1976 között nyaranta és karácsony környékén lépett fel szállodákban. Egy férfi felhívott, és azt mondta, valaki úton van Las Vegasba, hogy lelője Elvist a színpadon. A telefonáló ötvenezer dollárt követelt, hogy megmondja, ki akarja meggyilkolni Elvist. Azzal tette le, hogy hamarosan visszahív. Tárcsáztam Elvis ügyvédjét és az FBI-t is, akik kijöttek, az illető azonban nem hívott vissza, ezért úgy gondoltuk, blöff az egész. Aztán reggel, amikor átnéztem a postát a szállodában, az egyik borítékban találtam Elvisről egy képet, amelyen egy pisztolyt szegeznek a fejének. Nagyon bizarr és ijesztő volt, elmondtam a többieknek. Elvis nem akarta lemondani a koncertet, így aztán a fellépés alatt a mi embereink a nézőtérről pásztázták a közönséget. Ezt tettük a két következő show alatt is, de szerencsére semmi nem történt" - emlékezett Joe Esposito.
(folyt.)