A szlovák nemzeti múzeum előtt álló több mint kétméteres bronzszobrot, amely Jaroslav Matejícek cseh szobrász alkotása, csütörtökön délután leplezték le a csehek és szlovákok 1992-ben megszűnt közös állama megalakulásának 92. évfordulója alkalmával. Míg Csehországban ez az évforduló fontos nemzeti ünnep, Szlovákiában mindössze jeles nap, amely nem jár munkaszünettel.

Masaryk Csehországban és a csehek körében egyértelműen elismert történelmi személyiség, Szlovákiában és a szlovákok körében szerepét vitatják, sokan a szlovákság ellenségének tartják.

A Matica Slovenská szlovák nemzeti kulturális szervezet nyilatkozatában azt állította, hogy Masaryk nem illik a Szlovák Nemzeti Múzeum elé, s inkább egy szlovák személyiséget javasolnának erre a helyre.

A szlovák szélsőjobb mintegy kéttucatnyi képviselője a helyszínen próbálta megzavarni a szoboravatást, bekiabálásokkal, fütyüléssel, plakátokkal. A szélsőséges szlovák nacionalisták szerint Masaryk nem szerette a szlovákokat, a szlovák érdekek ellen cselekedett és tagadta az önálló szlovák nemzet létezését.

Vezető szlovák politikusok közül a szoboravatáson mindössze Mikulás Dzurinda, a kormányzó Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) elnöke, külügyminiszter és az SDKU néhány parlamenti képviselője vett részt, akik meg is koszorúzták a szobrot.

A Masaryk-szobor helyén korábban a csehszlovák államiságot jelképező cseh oroszlán szobra állt. A gránit talapzat megmaradt, de az oroszlán helyett most Masaryk áll rajta.

A Pozsony-Óváros önkormányzatának megrendelésére készült alkotás 150 ezer euróba került; a költségek egyharmadát nyilvános gyűjtésből fedezték. A szobor eredetije a 2. világháború előtt egy pozsonyi bankban volt, de később eltávolították, majd egy múzeum raktárába került. A szlovák fővárosban ez az egyetlen Masaryk szobor.

"Pozsony újabb szobrot kapott, amely nem egyesíti, hanem megosztja a szlovákságot" - írta csütörtökön a Pravda című független szlovák napilap.