art&design
2010. 10. 27.
Víz alatti régészeti múzeum egy hajón
A tervek szerint jövő májusban nyílhat meg az Octopus Tengerészeti és Víz Alatti Régészeti Múzeum a fővárosi Szilágyi Dezső téri hajóállomáson álló Debrecen Ex-Kassa fedélzetén.
Kormány- és viharszimulátor, kipróbálható távvezérelt mélytengeri kutatórobot, szakkönyvtár, fotó- és videóarchívum,
e-múzeum, melegkonyhás étterem és kávézó is lesz az ország első hajómúzeumában, mely az alapítók szándéka szerint nemcsak kiállítóterem, hanem a tenger szerelmeseinek - hajósoknak, felfedezőknek, kalandoroknak - a találkozóhelye, kulturális központ is lesz - hangzott el a dunai hajó fedélzetén tartott szerdai projektnyitó sajtótájékoztatón.
Szalóky K. Attila, az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület elnöke elmondta, hogy a hajó 300 millió forintos felújítása és múzeumi átalakítása decemberben kezdődik el, s az intézmény jövő májusban nyithatja meg kapuit. A beruházás 84 százalékos uniós finanszírozás mellett valósul meg.
A teljesen akadálymentes múzeumban összegyűjtik majd a hazai közgyűjtemények raktáraiban porosodó vízi leletanyagot, emellett a környező országok múzeumi anyagából is szerveznek majd időszaki kiállításokat, és a magyar víz alatti kultúrát is "körbeutaztatják" külföldön - ismertette a terveket Szalóky K. Attila, aki beszámolt arról is, hogy a belépőjegyek áráról egyelőre nem döntöttek, de megpróbálnak majd ezer forint alatt maradni.
Gresiczki Péter múzeumigazgató arról beszélt, hogy Magyarország víz alatti öröksége meglepően sokszínű, többek között annak köszönhetően, hogy a római limes a Duna vonalát követte.
"Kevesen tudják, hogy Hadrianus császár uralkodása előtt itt, Aquincumban volt városparancsnok, palotájának nyomai megtalálhatók a víz alatt. De rejt római emlékeket a Balaton is" - mesélte a leendő hajómúzeum vezetője, aki szerint az egyedülálló kiállítás jelentősen növelheti Budapest turisztikai vonzerejét, emellett szerepet kaphat az iskolai oktatásban is.
Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár a projektnyitón üdvözölte és a tárca támogatásáról biztosította a "komoly magyarországi előzmények nélküli projektet".
Elmondta, hogy 2030-ra reálisan tíz százalékra bővíthető a vízi közlekedés részaránya Magyarországon, ami azért kívánatos, mert ez a legkörnyezetkímélőbb és egyik legolcsóbb közlekedési forma. Hozzátette, hogy a vízi utak fenntartása a jövő évi büdzsében már külön költségvetési sorban szerepel majd, "bár az ország jelenlegi gazdasági helyzetéből adódóan egyelőre korlátozott forrásokkal".
e-múzeum, melegkonyhás étterem és kávézó is lesz az ország első hajómúzeumában, mely az alapítók szándéka szerint nemcsak kiállítóterem, hanem a tenger szerelmeseinek - hajósoknak, felfedezőknek, kalandoroknak - a találkozóhelye, kulturális központ is lesz - hangzott el a dunai hajó fedélzetén tartott szerdai projektnyitó sajtótájékoztatón.
Szalóky K. Attila, az Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület elnöke elmondta, hogy a hajó 300 millió forintos felújítása és múzeumi átalakítása decemberben kezdődik el, s az intézmény jövő májusban nyithatja meg kapuit. A beruházás 84 százalékos uniós finanszírozás mellett valósul meg.
A teljesen akadálymentes múzeumban összegyűjtik majd a hazai közgyűjtemények raktáraiban porosodó vízi leletanyagot, emellett a környező országok múzeumi anyagából is szerveznek majd időszaki kiállításokat, és a magyar víz alatti kultúrát is "körbeutaztatják" külföldön - ismertette a terveket Szalóky K. Attila, aki beszámolt arról is, hogy a belépőjegyek áráról egyelőre nem döntöttek, de megpróbálnak majd ezer forint alatt maradni.
Gresiczki Péter múzeumigazgató arról beszélt, hogy Magyarország víz alatti öröksége meglepően sokszínű, többek között annak köszönhetően, hogy a római limes a Duna vonalát követte.
"Kevesen tudják, hogy Hadrianus császár uralkodása előtt itt, Aquincumban volt városparancsnok, palotájának nyomai megtalálhatók a víz alatt. De rejt római emlékeket a Balaton is" - mesélte a leendő hajómúzeum vezetője, aki szerint az egyedülálló kiállítás jelentősen növelheti Budapest turisztikai vonzerejét, emellett szerepet kaphat az iskolai oktatásban is.
Schváb Zoltán közlekedésért felelős helyettes államtitkár a projektnyitón üdvözölte és a tárca támogatásáról biztosította a "komoly magyarországi előzmények nélküli projektet".
Elmondta, hogy 2030-ra reálisan tíz százalékra bővíthető a vízi közlekedés részaránya Magyarországon, ami azért kívánatos, mert ez a legkörnyezetkímélőbb és egyik legolcsóbb közlekedési forma. Hozzátette, hogy a vízi utak fenntartása a jövő évi büdzsében már külön költségvetési sorban szerepel majd, "bár az ország jelenlegi gazdasági helyzetéből adódóan egyelőre korlátozott forrásokkal".
További írások a rovatból
A tizenkettedik European Remembrance Symposiumról
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Más művészeti ágakról
Interjú Beck Tamással, a 33. Salvatore Quasimodo Költőverseny fődíjasával