irodalom
2010. 10. 24.
JAK-füzetek könyvbemutató a Ráday Könyvesházban
2010. október 28. 18:00
Két új JAK-füzet, Ayhan Gökhan és Deák Botond verseskötetének bemutatója lesz október 28-án, csütörtökön a Ráday Könyvesházban. A Fotelapa és az Egyszeri tél c. könyvek szerzőivel Borbély Szilárd beszélget.
Részlet Ayhan Gökhan Fotelapa c. könyvének fülszövegéből:
"Apaszótár. Könnyű volna azt írni ennek a kötetnek a fülszövegébe, hogy Ayhan Gökhan versei az idegenség érzésének versei. Felületes és igazságtalan volna a Név idegenségét kiterjeszteni a versek világának idegenségérzésére. Az anyanyelv szavai is ugyanúgy képesek az idegenség és otthontalanság világát megteremteni a beszélő körül, mint egy idegen nyelv üzenete. Az anyanyelv Ayhan Gökhan verseiben az Apa világát faggatják. A tragikusan eltűnő apát megidéző tárgyak, emlékek nevei az Apa neveivé válnak, mint az apafotel. Ismerős voltuk ellenére is idegen nevek és szavak ezek, hiszen az eltűnt Apát idézik vissza az Apa számára idegen nyelvben. ... Egy erős, tárgyias, költői nyelv szól itt az Apához. Apanyelv."
Részlet Deák Botond Egyszeri tél c. könyvének fülszövegéből:
"A vers a vállán viszi, cipeli a szót, botladozik, térdre hullta után újra és újra nekiveselkedik, mint a partizánfilmek hőse tárnyi lőszerrel a testében. Nem szégyelli beismerni azt sem, ha kiderül, hogy körbe-körbe jár. ... Deák Botond kötetében nem az a vers szól, amit olvasunk. Ez azonban nem tölti el boldogsággal a verset, ellenkezőleg, próbál az eltűnő szavak után szólni. ... Lehet, hogy a bánat egy nagy óceán, de most elszántan tempóz a vers, miközben a kar könyékig az iszapba csapkod, a has meg sztrádát szánt a mederbe a kagylóknak."
"Apaszótár. Könnyű volna azt írni ennek a kötetnek a fülszövegébe, hogy Ayhan Gökhan versei az idegenség érzésének versei. Felületes és igazságtalan volna a Név idegenségét kiterjeszteni a versek világának idegenségérzésére. Az anyanyelv szavai is ugyanúgy képesek az idegenség és otthontalanság világát megteremteni a beszélő körül, mint egy idegen nyelv üzenete. Az anyanyelv Ayhan Gökhan verseiben az Apa világát faggatják. A tragikusan eltűnő apát megidéző tárgyak, emlékek nevei az Apa neveivé válnak, mint az apafotel. Ismerős voltuk ellenére is idegen nevek és szavak ezek, hiszen az eltűnt Apát idézik vissza az Apa számára idegen nyelvben. ... Egy erős, tárgyias, költői nyelv szól itt az Apához. Apanyelv."
Borbély Szilárd
Részlet Deák Botond Egyszeri tél c. könyvének fülszövegéből:
"A vers a vállán viszi, cipeli a szót, botladozik, térdre hullta után újra és újra nekiveselkedik, mint a partizánfilmek hőse tárnyi lőszerrel a testében. Nem szégyelli beismerni azt sem, ha kiderül, hogy körbe-körbe jár. ... Deák Botond kötetében nem az a vers szól, amit olvasunk. Ez azonban nem tölti el boldogsággal a verset, ellenkezőleg, próbál az eltűnő szavak után szólni. ... Lehet, hogy a bánat egy nagy óceán, de most elszántan tempóz a vers, miközben a kar könyékig az iszapba csapkod, a has meg sztrádát szánt a mederbe a kagylóknak."
Z. Kovács Zoltán