art&design
2010. 10. 24.
Először látható együtt a nagy trieri aranykincs
Először lesz látható teljes pompájában a valaha talált legnagyobb római kori aranykincs: a 2518 érméből álló, 18,5 kilogrammot nyomó kincset a trieri Rajnai Tartományi Múzeumban mutatják be.
Az intézmény új állandó kiállítása 2011. február 17-től lesz látható, Eckart Köhne múzeumigazgató nagy érdeklődésre számít.
Az 1993-ban, egy mélygarázs kiásásakor felfedezett trieri aranykincs a feje tetejére állította az érmék világát. Sok érméről addig a pillanatig azt tartották, hogy nagyon ritkák, vagy már egyáltalán nem léteznek - mondta el Karl-Josef Gilles numizmatikus.
Az átlagosan hétgrammos érméken, amelyeken összesen negyven római császár és azok rokonainak arcmása látható, felbukkannak olyan arcképek, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak, például Marcus Didius Julianus (133-193) portréja, aki csupán három hónapon át volt császár. Lánya, Didia Clara képe is feltűnik egyes érméken.
"Ezzel a kinccsel felülmúljuk London és Párizs gyűjteményeit is a Néró császártól Marcus Aureliusig terjedő időszakot illetően" - vélekedik Gilles.
Az érmék felfedezése tizenhét évvel ezelőtt a szerencsének volt köszönhető. Egy mélygarázs kiásásánál dolgozó kotrógép ragadta el a kincset tároló bronzedényt, a földet az érmék egy részével elszállította. A munka végeztével aztán egy amatőr régiségkutató érkezett az építkezésre, és fémdetektorával ráakadt az edény aljára - benne 560 érmével -, majd további 1500 pénzérmére. Másnap egy vödörben és egy zacskóban vitte el szerzeményét a múzeumba.
A maradék érméket további "kincskeresők" találták meg, egyikük egy éjszaka hetet el is költött belőlük sörre - meséli Gilles. Két héten belül újra együtt volt a kincs, feltehetőleg 100-200 darab hiányzik az eredetihez képest.
A kincset valószínűleg egy előkelő római 196-ban rejtette el villája pincéjében, feltehetőleg az előrenyomuló csapatok elől. Ekkor ugyanis Septimus Severus császár és Clodius Albinus ellencsászár harcolt egymással. Gilles véleménye szerint a tulajdonos a vesztes fél oldalán állt, talán éppen az ő pénztárát kezelte.
A felfedezés utáni években a múzeumban bemutatták az aranykincset egyes darabjait, de a tudományos munka lezárásával csak most látható hiánytalanul. Gilles 500-600 oldalas, hamarosan megjelenő katalógusban foglalja össze a kutatások során szerzett ismereteket.
Az 1993-ban, egy mélygarázs kiásásakor felfedezett trieri aranykincs a feje tetejére állította az érmék világát. Sok érméről addig a pillanatig azt tartották, hogy nagyon ritkák, vagy már egyáltalán nem léteznek - mondta el Karl-Josef Gilles numizmatikus.
Az átlagosan hétgrammos érméken, amelyeken összesen negyven római császár és azok rokonainak arcmása látható, felbukkannak olyan arcképek, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak, például Marcus Didius Julianus (133-193) portréja, aki csupán három hónapon át volt császár. Lánya, Didia Clara képe is feltűnik egyes érméken.
"Ezzel a kinccsel felülmúljuk London és Párizs gyűjteményeit is a Néró császártól Marcus Aureliusig terjedő időszakot illetően" - vélekedik Gilles.
Az érmék felfedezése tizenhét évvel ezelőtt a szerencsének volt köszönhető. Egy mélygarázs kiásásánál dolgozó kotrógép ragadta el a kincset tároló bronzedényt, a földet az érmék egy részével elszállította. A munka végeztével aztán egy amatőr régiségkutató érkezett az építkezésre, és fémdetektorával ráakadt az edény aljára - benne 560 érmével -, majd további 1500 pénzérmére. Másnap egy vödörben és egy zacskóban vitte el szerzeményét a múzeumba.
A maradék érméket további "kincskeresők" találták meg, egyikük egy éjszaka hetet el is költött belőlük sörre - meséli Gilles. Két héten belül újra együtt volt a kincs, feltehetőleg 100-200 darab hiányzik az eredetihez képest.
A kincset valószínűleg egy előkelő római 196-ban rejtette el villája pincéjében, feltehetőleg az előrenyomuló csapatok elől. Ekkor ugyanis Septimus Severus császár és Clodius Albinus ellencsászár harcolt egymással. Gilles véleménye szerint a tulajdonos a vesztes fél oldalán állt, talán éppen az ő pénztárát kezelte.
A felfedezés utáni években a múzeumban bemutatták az aranykincset egyes darabjait, de a tudományos munka lezárásával csak most látható hiánytalanul. Gilles 500-600 oldalas, hamarosan megjelenő katalógusban foglalja össze a kutatások során szerzett ismereteket.
További írások a rovatból
Az anyag mélyén című csoportos kiállításról
Más művészeti ágakról
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon