art&design
2010. 10. 21.
Fotórealista festmények kiállítása Bécsben
A fotórealista festészet világába kalauzolja a látogatókat a Ludwig Alapítvány csütörtöktől látogatható bécsi kiállítása.
A Modern Művészetek Múzeuma - Ludwig Alapítvány Bécs (MUMOK) épületében látható tárlat áttekintést ad a hiperrealista irányzat képviselőiről a késő 1960-as évektől a kortárs művészekig, az Egyesült Államoktól Európáig. Szorosan vett tárgyát a kiállítás egybeveti a modern fotóművészettel és a pop arttal is.
A tárlat anyagát javarészt a Ludwig Alapítvány öt múzeumának, köztük a budapesti Ludwig Múzeumnak a kincsei képezik, de mellettük magángyűjteményekből és a bécsi Albertina múzeumból kölcsönzött alkotások is láthatók. A kiállítás a bécsi, a budapesti és az aacheni kiállítóhely közös tárlata.
Az 1960-as évek elején megjelent fotórealista - más néven hiperrealista vagy új realista - stílus jellemzője a fotók felhasználásával készült, részletgazdag kidolgozás. A fotórealisták úttörői a modern amerikai életstílust, az átlagemberek hétköznapjait állították műveik középpontjába.
Sokszor pillanatfelvételek, amatőr fényképek, újságkivágások alapján dolgoztak. Kedvelt témáik voltak a portrék, az utcarészletek és a modern életérzést megtestesítő gépkocsik. Gyakori motívumaik a kirakatüvegek tükröződése, a járművek krómozott felületeinek csillogása.
A stílus képviselői közül sokan a pop artot tekintették kiindulópontjuknak. A MUMOK kiállítása ezért a hiperrealisták, köztük Richard Estes, Chuck Close, Ralph Goings, Don Eddy és Gerhard Richter képeit a pop art neves képviselőinek - mint például Roy Lichtenstein, Andy Warhol vagy Tom Wesselmann - alkotásai "társaságában" mutatja be. Összehasonlítja a fotórealizmust a fotóművészettel is, mások mellett Jeff Walls, Thomas Ruff, Joel Meyerowitz és William Eggleston felvételeinek segítségével.
A kiállítás február 13-ig látható a bécsi MUMOK-ban. Az osztrák főváros után a németországi Aachenban, majd 2011 júliusa és októbere között Budapesten is látható lesz a tárlat, más-más hangsúlyokkal. Mint az a megnyitót megelőző csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, a budapesti kiállítás a nyugati és a volt szocialista országok alkotóinak szemléletmódját veti össze egymással.
A tárlat anyagát javarészt a Ludwig Alapítvány öt múzeumának, köztük a budapesti Ludwig Múzeumnak a kincsei képezik, de mellettük magángyűjteményekből és a bécsi Albertina múzeumból kölcsönzött alkotások is láthatók. A kiállítás a bécsi, a budapesti és az aacheni kiállítóhely közös tárlata.
Az 1960-as évek elején megjelent fotórealista - más néven hiperrealista vagy új realista - stílus jellemzője a fotók felhasználásával készült, részletgazdag kidolgozás. A fotórealisták úttörői a modern amerikai életstílust, az átlagemberek hétköznapjait állították műveik középpontjába.
Sokszor pillanatfelvételek, amatőr fényképek, újságkivágások alapján dolgoztak. Kedvelt témáik voltak a portrék, az utcarészletek és a modern életérzést megtestesítő gépkocsik. Gyakori motívumaik a kirakatüvegek tükröződése, a járművek krómozott felületeinek csillogása.
A stílus képviselői közül sokan a pop artot tekintették kiindulópontjuknak. A MUMOK kiállítása ezért a hiperrealisták, köztük Richard Estes, Chuck Close, Ralph Goings, Don Eddy és Gerhard Richter képeit a pop art neves képviselőinek - mint például Roy Lichtenstein, Andy Warhol vagy Tom Wesselmann - alkotásai "társaságában" mutatja be. Összehasonlítja a fotórealizmust a fotóművészettel is, mások mellett Jeff Walls, Thomas Ruff, Joel Meyerowitz és William Eggleston felvételeinek segítségével.
A kiállítás február 13-ig látható a bécsi MUMOK-ban. Az osztrák főváros után a németországi Aachenban, majd 2011 júliusa és októbere között Budapesten is látható lesz a tárlat, más-más hangsúlyokkal. Mint az a megnyitót megelőző csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, a budapesti kiállítás a nyugati és a volt szocialista országok alkotóinak szemléletmódját veti össze egymással.
További írások a rovatból
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje
Más művészeti ágakról
Marék Veronika kapta a Magyar Gyermekkultúra Mestere Díjat