irodalom
2010. 10. 21.
Elhunyt Szilágyi György
Hosszú betegség után, 81 éves korában csütörtökön elhunyt Szilágyi György költő, író, humorista - tájékoztatta az MTI-t Szilágyi György utolsó könyvének szerkesztője.
Pion István közlése szerint "a magyar kabaré doyenjének" temetését szűk családi körben tartják.
Szilágyi György 1928. december 15-én született Budapesten.
Mint egy MTI-nek adott interjúban elmondta, már gimnazista korában villámtréfákat írt. 1949-től a Városi Színház titkára, a Fővárosi Varieté üzemigazgatója, a Kamara Varieté titkára, művészeti titkára és igazgatója, majd a Vígszínház igazgatója volt. 1962-től a Magyar Rádió irodalmi főosztályának szerkesztője, a kabarérovat vezetője, a szórakoztató osztály vezetőhelyettese volt.
Marton Frigyessel együtt alapítója a Rádió Kabarészínházának, a korszak egyik legnépszerűbb műsorának, amelytől csaknem tizenöt év után vált meg.
1977-80-ban az Állami Rádió és Televízió Bizottság titkáraként, 1989-91-ben Izrael budapesti nagykövetségén sajtótitkárként dolgozott.
Az utóbbi három évtizedben írásaiból élt, kabaréműsorok, szórakoztatásról szóló kultúrtörténeti írások szerzője volt.
Hanyas vagy? című monológjának filmváltozata 1984-ben Lipcsében elnyerte a Fipresci-díjat, az oberhauseni dokumentumfilm fesztivál fődíját és az Evangélikus Filmcentrum díját.
1994-ben Tisztesség Sajtódíjat, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott.
Számos népszerű rímes-humoros költemény szerzője. Könyvei: Az első szó jogán (1959), Nem viccelek (1974), Komédia nagyban és kicsinyben (1985), Nem lehet letenni (1994), A Nyilas jegyében (önéletrajz, 1998), Kinn vagyok a viccből (2006), Dzsingisz Kohn Córeszban (2007), Mindenre emlékszem (2008).
Szilágyi György 1928. december 15-én született Budapesten.
Mint egy MTI-nek adott interjúban elmondta, már gimnazista korában villámtréfákat írt. 1949-től a Városi Színház titkára, a Fővárosi Varieté üzemigazgatója, a Kamara Varieté titkára, művészeti titkára és igazgatója, majd a Vígszínház igazgatója volt. 1962-től a Magyar Rádió irodalmi főosztályának szerkesztője, a kabarérovat vezetője, a szórakoztató osztály vezetőhelyettese volt.
Marton Frigyessel együtt alapítója a Rádió Kabarészínházának, a korszak egyik legnépszerűbb műsorának, amelytől csaknem tizenöt év után vált meg.
1977-80-ban az Állami Rádió és Televízió Bizottság titkáraként, 1989-91-ben Izrael budapesti nagykövetségén sajtótitkárként dolgozott.
Az utóbbi három évtizedben írásaiból élt, kabaréműsorok, szórakoztatásról szóló kultúrtörténeti írások szerzője volt.
Hanyas vagy? című monológjának filmváltozata 1984-ben Lipcsében elnyerte a Fipresci-díjat, az oberhauseni dokumentumfilm fesztivál fődíját és az Evangélikus Filmcentrum díját.
1994-ben Tisztesség Sajtódíjat, 1995-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat kapott.
Számos népszerű rímes-humoros költemény szerzője. Könyvei: Az első szó jogán (1959), Nem viccelek (1974), Komédia nagyban és kicsinyben (1985), Nem lehet letenni (1994), A Nyilas jegyében (önéletrajz, 1998), Kinn vagyok a viccből (2006), Dzsingisz Kohn Córeszban (2007), Mindenre emlékszem (2008).
További írások a rovatból
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy
Falcsik Mari My Rocks – 21 történet – 21 angolszász rockdal című kötetének bemutatójáról
A BÁZIS harmadik, "Hálózati organizmusok" című líraantológiájának bemutatója a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Más művészeti ágakról
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon
Révész Bálint és Mikulán Dávid KIX című dokumentumfilmje a 21. Verzió Filmfesztiválon