Azok a turisták, akik az elmúlt kilenc hónapban az útikönyvek tanácsát követve a Bécsi Operaház és a Szecesszió Háza múzeum között félúton található Café Museumot is fel akarták keresni, zárt ajtókra találtak, egészen hétfőig.

Az átalakítás során a berendezés visszakapta a régi, bár nem az eredeti arculatát, a törzsvendégek legnagyobb örömére.

Az 1899-ben alapított kávéház első berendezését Adolf Loos, a bécsi századforduló híres építésze és iparművésze tervezte. A kávéház több másikhoz hasonlóan a bécsi művészvilág találkozóhelyévé vált, rendszeres vendégei voltak mások mellett Gustav Klimt és Egon Schiele festők, valamint Robert Musil író.

A puritán székeket és asztalokat 1931-ben a kor egy másik neves tervezője, Josef Zotti félköríves kialakítású, párnázott padjai váltották fel. 2003-ban visszaállították a Loos-féle kialakítást, ez azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Café Museum törzsvendégei egyre inkább elmaradoztak. Berndt Querfeld, a helyiség új bérlője a Zotti-féle berendezés újragyártása mellett döntött. "Vissza akartuk hozni az otthonosságot és a régi vendégeket megszólítani" - mondta.

Az újragyártott padok és gömb alakú, acél mennyezeti lámpabúrák mellett korabeli darabok, az ugyancsak Zotti tervezte eredeti fali lámpatestek, valamint 1931-ből való Thonet-székek alkotják a berendezést. Ahogy a megnyitó sajtótájékoztatón részt vevő újságírók tapasztalhatták, a régi-új Café Museumot már az első nap birtokukba vették a vendégek.

Az újranyitás új fejezetet jelent a Café Museum történetében azért is, mert a Querfeld család kávéház-birodalmának nyolcadik tagjaként működik tovább. A Querfeldek legismertebb kávéházai az 1873-ban alapított, 1976 óta a család üzemeltetésében működő Landtmann és a Café Mozart, amelynek épületében 1794 óta üzemel kávéház és amelyet a család 1994-ben vett át.

Az osztrák fővárosban 2600 létesítmény - és közönségük - gondoskodik a gazdag kávéházi kultúra fenntartásáról, köztük a Café Sperl, a Hawelka, a Central és más híres intézmények.

Egy 2009-es felmérés szerint a külföldieket is beleszámítva Ausztriában fejenként napi átlag 2,6 csésze fogy kávéból, fejenként évi 160 liter.

Csak vízből fogy több az italok közül, a sör is csak a harmadik helyen áll. Európában csak Norvégiában, Dániában és Finnországban fogyasztanak több kávét. A kávéivók több mint egyharmada jár hetente kétszer-háromszor kávéházba, 19 százalékuk pedig minden nap.