Mint Takács Imre felidézte, az akkori kulturális miniszter, Bozóki András 2006. március 1-jén nevezte ki az IMM élére; ezt a pozíciót a következő esztendő szeptemberéig tölthette be, mikor a tárcát vezető új miniszter, Hiller István felmentette munkaköréből.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2008. június 5-i döntésében jogellenesnek nyilvánította Takács István leváltását, Hiller István azonban június 8-án ismét felmentette a főigazgatót, aki ekkor másodszor is a bírósághoz fordult.

A 2008-as döntéssel lényegében megegyező második ítélet 2010. október 15-én emelkedett jogerőre, így a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője Takács Imrét aznap "megerősítette" főigazgatói megbízásában.

Mint az IMM ismételten kinevezett főigazgatója emlékeztetett, felmentésének indokait 2007 óta nem kívánta nyilvánosságra hozni, elsősorban azért, mert nem szerette volna "köznevetség tárgyává tenni" a tárcát és Hiller Istvánt. A pereskedés lezárulta, illetve Hiller miniszteri székből való távozása után azonban Takács István közölte: leváltásának alapja két ellenőrzési jelentés volt.

A múzeumban a 2006-os év gazdálkodását vizsgáló jelentés alapján a bíróság azt mondta ki, "hogy az intézménynél tapasztalt szabályozási, gazdálkodási hiányosságok és hibák nem érték el a lényegességi küszöb értékét, illetve egy részük nem fejezhető ki számokban, ezért a beszámoló valódiságát nem érintették". A másik, egy fedezet nélküli kötelezettségvállalást kereső jelentés pedig az ítélet szerint tisztázta a gyanú alól a múzeum vezetőjét - tartalmazzák a sajtónak bemutatott dokumentumok.

Takács Imre a sajtótájékoztatón jövőbeli terveiről is szólt. Az Iparművészeti Múzeum 1872-es megnyitása óta nem rendelkezik átfogó állandó kiállítással, ezért a legfontosabb feladat ennek létrehozása lesz - hangsúlyozta.

Mint hozzátette, az IMM gyűjteményének magyar és nemzetközi anyaga egyaránt jelentős, ezért a kultúrák közötti párbeszédben is fontos szerepet tölthet be, például egy budapesti iszlám művészeti gyűjtemény felállításával.

Takács Imre terveiben szerepel továbbá látogatható tanulmányi raktárak megnyitása, valamint egy szőnyegmúzeum létrehozatala az IMM-ben őrzött, világszerte a harmadik legnagyobbként számon tartott keleti szőnyeganyag bemutatására.

Az intézményhez tartozó Nagytétényi Kastélymúzeumban egy magyar bútortörténeti központ jöhetne létre.

A főigazgató elmondása szerint a következő esztendők nagy időszaki tárlatai részben hazai gyűjteményi és szellemi forrásokra támaszkodnak majd, külön teret biztosítva a kortárs iparművészetnek.

A múzeum emellett törekszik majd magas minőségű külföldi anyagokat is a budapesti közönség elé tárni, ezért tárgyalások folynak többek között a londoni Victoria and Albert Museummal - árulta el.

Takács István kiállítás-sorozatok elindítását is tervbe vette, melyek során meghatározott időközönként és formátummal mutatkoznak majd be az IMM-ben a magyar egyházi kincstárak, a XIX. századi gyűjtemények és enteriőrök vagy a nevezetes magyar márkák.
A múzeum vezetője hangsúlyozta: prioritásai között szerepel egy korszerű digitális adatbázis létrehozása is.

A Lechner Ödön által tervezett szecessziós múzeumpalota évtizedek óta halogatott rekonstrukciója immár halaszthatatlan, mert az épület rossz állapotban van, több helyen beázik - közölte Takács István.

Mint hozzáfűzte, a felújítás során - a műemléki értékek megóvásával - új kiállítási tereket kívánnak létrehozni, és a múzeum Hőgyes Endre utcai frontjához egy új szárnyat építeni.

Az MTI kérdésére válaszolva Takács István elmondta, folyik az intézmény gazdasági helyzetének gyors felmérése, a részletes pénzügyi tervezés csak ez után kezdődhet meg. "Az optimizmusom azonban töretlen, hogy a rekonstrukciót meg lehet csinálni" - fogalmazott.

Mint a megbízatásának időtartamát firtató újságírói kérdésre a főigazgató közölte: 2006-os kinevezése öt évre szól.