1887. október 22-én született, gyerekkorát kényelmes körülmények és válogatott barátok körében töltötte. Kilencéves korától az általa gyűlölt bentlakásos iskolákba járt, majd apja akaratának megfelelően a Harvard Egyetemre felvételizett, de csak másodszori próbálkozásra jutott be. Egyedül az irodalom iránt mutatott érdeklődést, de minden klubba és körbe be akart kerülni, hogy elnyerje a keleti parti elit barátságát. A diploma megszerzése után Európában utazgatott, majd New York Greenwich Village negyedében bérelt lakást, és újságíróként kezdett dolgozni. Több magazinnak írt cikkeket, amelyekben a szociális különbségekre és igazságtalanságokra hívta fel a figyelmet.

Egyre jobban érdekelte a politika, pedig nála nyolc évvel idősebb, férjnél lévő szeretője minden megtett, hogy távol tartsa az akkoriban egyre nagyobb népszerűségre szert tevő szocialista és kommunista eszméktől. Reed haditudósítóként eljutott Mexikóba, Pancho Villa csapataival előretörve küldte cikkeit a határ túloldalára. Beszámolói nagy sikert és ismertséget hoztak számára, ezt meglovagolva rendszeres szereplője lett politikai megmozdulásoknak, amelyeken ugyancsak rendszeresen le is tartóztatták.

Az I. világháború kitörésének hírére Európába utazott, tudósított Olaszországból, Franciaországból, Angliából és Németországból. Az öreg kontinensről csalódva távozott, mivel azt kellett látnia, hogy a munkásosztály nem tudja magához ragadni a hatalmat. Még a háború évei alatt újra Európába, ezúttal délre és keletre látogatott. Eljutott Oroszországba is, politikai meggyőződése a cári hatalom ellen küzdők oldalára állította.

1916. októberében visszatért Amerikába, megismerkedett Louise Bryanttel, akit feleségül is vett. Bryant Reedhez hasonló nézeteket vallott, később ő is újságíróként és a feminizmus harcosaként vált ismertté. A házaspár az Egyesült Államok hadba lépése után Oroszországba utazott, hogy a bolsevikok oldalán küzdjön a cári hatalom ellen. Szemtanúi voltak az 1917 októberi forradalomnak, amelyről Tíz nap, amely megrengette a világot címmel Reed könyvet írt. E mű a forradalom egyik leghitelesebb dokumentuma, és az egyetlen szépirodalmi mű, amelyhez Vlagyimir Iljics Lenin előszót írt

Reed később az Egyesült Államokban részt vett a kommunista párt megszervezésében. Második oroszországi útján, alig 33 évesen Bakuban tífuszt kapott, és gyógyszerek híján 1920. október 19-én meghalt. A Kreml falánál temették el, figurája az amerikai populáris kultúra egyik színfoltjává vált. Warren Beatty rendezésében - Beatty és Diane Keaton főszereplésével - Vörösök címmel film is készült róla.